SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY!

 

Tekintettel a koronavírus-járványra, bevezetem praxisomban a távkonzultáció lehetőségét. A távkonzultáció e-mailben, vagy a Facebookon, videochat segítségével történhet. Az előbbi esetben küldje el kérdéseit e-mailen, adott esetben mellékelje leveléhez azokat a dokumentumokat, melyek átnézésére a konzultáció során, a jogi tanácsadás érdekében előreláthatólag szükség lesz. Amennyiben pedig videochat útján szeretne konzultálni velem, kérem, hogy időpont egyeztetése érdekében telefonon vagy e-mailben szíveskedjék időpont-egyeztetés érdekében keresni. A konzultáció tárgyával összefüggő dokumentumok e-mailen történő előzetes megküldése ebben az esetben is lehetséges, illetve célszerű.

 

A konzultáció ügyvédi munkadíja: (bruttó) 15.000,- Ft.

Telefonszám: 70/592-7517

E-mail cím: drfulopbotond@gmail.com


Többlethasználati díj

"Üdvözlöm. Öcsémmel ketten vagyunk örökösei egy lakásnak. Ebben a lakásban én laktam édesanyámmal az utolsó ... évében, majd halála után is maradtam a lakásban. Ennek ...éve. Öcsémnek már nagyon kellene a lakás árának fele. Értékesítésre olyan áron amit ő akar nem nagyon van kilátás. Most többlethasználati díjat akar kérni tőlem visszamenőleg! Az a kérdésem, hogy ezt mennyire visszamenőleg kérheti, ha eddig nem is kérte. Egyáltalán milyen módon kell ezt hivatalosan lerendezni, hogy ő kéri én meg fizetek. Szóban, vagy írásban? Ha visszamenőleg, akkor ő hogyan bizonyítja, hogy ezt kérte tőlem valaha is? És ha én csak azért vagyok a lakásban , mert nem tudjuk eladni, tehát egy kényszerállapot....akkor is kérheti ezt a díjat? Tényleg márcsak egy kérdés: Én követelhetek-e rajta olyat (mivel én fizetek minden lakással kapcsolatos kiadást), hogy legalább a közüzemi számlákban lévő alapdíj felét fizesse. Mivel az nem az én fogyasztásom, azt akkor is meg kellene közösen fizetnünk ha üresen állna a lakás. Köszönöm!"
 
Tisztelt Kérdező!
 
A levelében írtak alapján számomra egyikük igénye sem tűnik jogosnak. Testvérének többlethasználati díj iránti igénye azért nem, mert az irányadó ítélkezési gyakorlat szerint a tulajdonostárs elsődlegesen a közös tulajdonban álló dolog birtoklására és használatára jogosult, pénzbeli térítést csak akkor igényelhet, ha a tulajdoni hányadának megfelelő használatra - a felek megállapodása, vagy a bíróság döntése következtében - nincs módja, vagy attól a másik tulajdonostárs jogellenesen elzárta. Az Ön által írtak alapján számomra nem tűnik úgy, hogy Ön jogellenesen elzárta volna a testvérét az ingatlan használatától, a levelében foglaltak sokkal inkább arra engednek következtetni, hogy az Ön többlethasználatának jogcíme ráutaló magatartással létrejött szívességi használat volt. Mindenestre az a tény, hogy a testvére hosszú időn át elfogadta, hogy Ön birtokolja és használja az ő tulajdoni hányadának megfelelő részt is, erre enged következtetni.  Ha pedig megállapítható, hogy a többlethasználat ingyenességében a tulajdonostársak között megállapodás, még ha hallgatólagosan is, de létrejött, ahhoz a szerződő felek kötve vannak. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonjogából folyó jogai és jogos érdekei sérelmére hivatkozással a tulajdonostárs az ingyenes megállapodás egyoldalú módosítására (visszterhessé tételére) visszamenőleges hatállyal nem jogosult. A testvére tehát - véleményem szerint - visszamenőlegesen nem, csak abban az esetben és attól az időponttól követelhet Öntől többlethasználati díjat, ha és amely időponttól a szívességi használatra vonatkozó engedélyét Öntől megvonja és kifejezésre juttatja az ingatlan birtoklására és használatára vonatkozó - ténylegesen fennálló, komoly - igényét, ám Ön a tulajdonjogából eredő jogai gyakorlásának lehetőségétől jogellenesen elzárja. Megjegyzem, a szívességi (többlet)használatnak van egy további lényeges jogi következménye is, nevezetesen az, hogy kizárja az elbirtoklást. A használat rendezése ugyanis kizárja annak lehetőségét, hogy a használó a használatot sajátjaként történő végleges használatnak tekinthesse, ami pedig az elbirtoklás megállapításának feltétele.
 
A többlethasználati díj iránti igénnyel kapcsolatban jogeseteink között is tájékozódhat.
 
Ugyanakkor az Ön igénye sem tűnik alaposnak a közüzemi számlákban foglalt alapdíj áthárítására vonatkozóan. Jóllehet a dologgal kapcsolatos kiadások a tulajdonostársakat a főszabály szerint tulajdoni hányaduk arányában terheli, azonban ha a dolog tényleges használata a tulajdoni hányadok arányától lényegesen eltér, a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások is a valóságos birtoklás és használat szerint terheli a tulajdonostársakat (PK. 8. szám). Szívességi (többlet)használat esetén ez már csak azon okból kifolyólag is így van, mivel ha a felek között nem jött létre megállapodás az ingyenesen használt dolog fenntartásával kapcsolatos költségek viseléséről, csak kiterjesztő értelmezéssel lehetne arra a következtetésre jutni, hogy az ingyenesen használatba adó fél a használat jogáról történő lemondáson túl akár csak részben is magára kívánta vállalni az általa nem használt dolog fenntartásának költségeit is. Márpedig a kiterjesztő értelmezés lehetősége kizárt, ha valaki törvényes jogáról ellenszolgáltatás nélkül lemond. Az pedig magától értetődő, hogy a közüzemi számlákban foglalt szolgálatások díja az ezen szolgáltatást ténylegesen igénybe vevő tulajdonostársat terheli, mivel a gáz, az áram, a víz, az internet vagy éppen a telefon díja nem tekinthető a dologgal, vagyis az ingatlannal kapcsolatos kiadásnak.
 
Végül megjegyzem, hogy a testvére bármikor jogosan igényelheti a közös tulajdon megszüntetését, ehhez ugyanis a törvény szerint joga van.
 
Mivel az online jogi tanácsadás nem alkalmas a probléma teljes körű feltárására, az így adott válasz sem lehet minden kétséget kizáróan pontos. Az online jogi tanácsadás ezen formájában az Ön által vázolt eset csak korlátozottan ismerhető meg, nincs mód személyes konzultációra, az iratanyag áttekintésére, illetve a többi fél nyilatkozatának beszerzésére, álláspontja megismerésére. Az online jogi tanácsadás ennél fogva nem alkalmas minden szempont figyelembe vételével megadott, teljes körű válasz megadására.
 

Mindezen előbbi okokra tekintettel e szolgáltatás igénybevételével adott tanácsért semmilyen felelősséget nem áll módomban vállalni! Kérem, hogy válaszaimat iránymutatásnak tekintve esetleges jogi lépések megtétele előtt mindeképpen konzultáljon szakemberrel!

Az ingyenes online tanácsadás igénybevételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy a nagyobb körben érdeklődésre számot tartó kérdései, illetve az ezekre adott válaszok - anonimizált formában, az Ön bármilyen módon történő azonosítását kizáró módon - honlapomon közzétételre kerüljenek.

 
 

Ezt a honlapot dr. Fülöp Botond, a Pécsi Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a https://www.magyarugyvedikamara.hu  honlapon találhatók.



Elérhetőség

Dr. Fülöp Botond

Pécs, Király u. 15.

Komló, "Tröszt" irodaház
Pécsi út 1.


Tel./Fax: +36.72/281-299
Mobil: +36.70/592-7517