Az Európai Bíróság magyar szemmel is fontos döntései

A magyar polgárok és vállalkozások számára lényeges ítéletek nem csupán Magyarországon születnek: a hazánk jogrendjének is szerves részét képező, az államra, illetve a (jogi és természetes) személyekre nézve egyaránt kötelezően alkalmazandó rendelkezéseket előíró uniós jog tartalmának feltárása és egységes értelmezése szempontjából meghatározó jelentőséggel bírnak az Európai Bíróság ítéletei. Mivel az ezen döntésekben megfogalmazott elveket, megállapításokat a nemzeti bíróságoknak is figyelembe kell venniük ítélkezési tevékenységük során, azok ismerete, illetve az azokra történő hivatkozás hatékony fegyver lehet a jogkereső polgárok, illetve jogi képviselőik kezében. Ezen okokból kifolyólag a jövőben honlapomon rendszeresen beszámolok a luxemburgi bíróság azon határozatairól, melyek a magyar polgárok mindennapi élete, illetve a magyar cégek tevékenysége szempontjából is jelentőséggel bírnak.

  

A német-francia kibékülésből megszületik Európa békéje - A festmény az Európai Bíróság luxemburgi épületét díszíti

46. C-126/17. számú ügy – a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésben szereplő, a kölcsön összegére vonatkozó általános szerződési feltételek tisztességtelensége (2018. február 22.)

 

Az általános szerződési feltételek világos és érthető megfogalmazásának követelményéből következik, hogy ha a fogyasztó tényleges tartozását jelentő devizaösszeg pontos meghatározása csupán a kölcsön folyósításának időpontjában válik lehetségessé, akkor a szerződésnek minden ahhoz szükséges információt átlátható módon tartalmaznia kell, hogy ezt a számítást a fogyasztó is el tudja végezni. - A tisztességtelen általános szerződési feltételek miatti érvénytelenség kizárólag csak a tisztességtelen feltételeknek a nemzeti jog diszpozitív rendelkezéseivel való helyettesítése révén orvosolható.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

45. C-3/17 számú ügy – az online szerencsejáték-piachoz való hozzáférést a Magyarország területén található játékkaszinók üzemeltetői számára fenntartó magyar szabályozás összeegyeztethetősége a szolgáltatásnyújtás szabadságával (2018. február 28.)

 

Az a magyar törvényi szabályozás, amely a Magyarország területén található játékkaszinók üzemeltetői számára tartja fenn az online szerencsejáték-piachoz való hozzáférést, ellentétes a szolgáltatásnyújtás szabadságával, amennyiben e korlátozás nem minősül a kitűzött célok eléréséhez nélkülözhetetlen feltételnek, és e célok eléréséhez léteznek kevésbé korlátozó intézkedések. - Az uniós jog valamelyik alapszabadságát korlátozó nemzeti jogi szabályozás igazolására vonatkozó bizonyítékok szolgáltatása az adott korlátozó rendelkezést alkalmazó tagállam, illetve nemzeti hatóság kötelessége, a korlátozás igazolhatóságának hivatalból történő vizsgálatára a nemzeti bíróságok nem kötelezhetők.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

44. C-598/15. sz. ügy – fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésben szereplő kikötések tisztességtelen jellegének vizsgálhatósága a hitelező által bírósági végrehajtáson kívül megszerzett jelzálog-biztosíték birtokba adására és kiürítésére irányuló eljárásban (2017. december 7.)

 

A fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés biztosítékát képező ingatlan tulajdonjogát bírósági végrehajtáson kívül megszerző személy által az adóssal szemben az ingatlan birtokba adása és kiürítése iránt indított perben a 93/13/EGK irányelv abban az esetben sem alkalmazható, ha a fedezeti ingatlan tulajdonjogát a hitelező szerezte meg.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

43. C-306/16. sz. úgy – a munkavállalót megillető, 24 órás megszakítás nélküli pihenőidő kiadása (2017. november 9.)

 

A munkavállalót hétnaponként megillető, 24 órás megszakítás nélküli pihenőidő egy hétnapos időszakon belül bármikor kiadható, az uniós jog nem követeli meg, hogy azt legkésőbb a hat egymást követő munkanapot követő napon adják ki a munkavállalónak.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

42. C-404/16 sz. ügy – az ÁFA alapjának csökkentése zárt végű lízingszerződés lízingbeadó általi felmondása esetén (2017. október 12.)

 

Az ellenérték végleges csökkenése esetén a nemzeti jog nem zárhatja ki a hozzáadottértékadó alapjának megfelelő csökkentését – Ez az eset áll fenn, ha a zárt végű pénzügyi lízingszerződés keretében a lízingbeadó már nem követelheti a lízingbevevőtől a lízingdíj megfizetését, mivel a lízingbeadó a lízingszerződést a lízingbevevő szerződésszegése miatt felmondta – A héairányelv 90. cikkének (1) bekezdése közvetlen hatállyal rendelkezik

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

41. C-503/16 és C-506/16 sz. ügyek – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezete alól kizárható károk (2017. szeptember 14., illetve 2017. szeptember 7.)

A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás által fedezett károk köréből az uniós jog alapján nem zárhatók ki a szerződő-tulajdonos gyalogosként elszenvedett és a gépjárművét jogtalanul eltulajdonító személy által a biztosított gépjárművel szándékosan okozott vagyoni és nem vagyoni kárai, ezzel szemben kizárhatók a balesetért felelős gépjárművezetőnek a balesetben elhunyt házastársa halála miatt bekövetkezett anyagi kárai.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

40. C-186/16. számú ügy – az idegen pénznemben megállapított kölcsön árfolyamkockázatát a fogyasztóra hárító általános szerződési feltétel tisztességtelensége (2017. szeptember 20.)

A fogyasztói hitelszerződések egyedileg meg nem tárgyal feltétele, mely a hitel adós általi visszafizetésének pénznemét határozza meg, a szerződés elsődleges tárgya körébe tartozik, s ennek folytán nem minősülhet tisztességtelennek, ha megfogalmazása világos és érthető. - A világos és érthető megfogalmazás követelménye kiterjesztő módon értelmezendő, és – a nyelvtani érthetőségen túl - kiterjed a tartalmi értelemben vett érthetőségre is. - A deviza alapú kölcsönt nyújtó és az árfolyamkockázatot az adósra hárító hitelezőnek a szerződéskötést megelőzően, világos és érthető megfogalmazással, a hitel teljes költségére kiterjedően olyan tájékoztatást kell nyújtania a fogyasztónak, mely egyértelművé teszi a kölcsönnel összefüggő kockázatokat és mely alapján a fogyasztó értékelni tudja e kockázatoknak a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt következményeit is. - Egy szerződési feltétel tisztességtelen jellege az érintett szerződés megkötésének időpontjához viszonyítva értékelendő, azonban figyelemmel kell lenni mindazon körülményekre, amelyekről az eladónak vagy szolgáltatónak a szerződés megkötésének időpontjában tudomása lehetett, és amelyek az említett szerződés későbbi teljesítésére kihathattak. 

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

39. C-357/16. számú ügy – az adósságbeszedéssel foglalkozó társaságok tevékenységének a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv hatálya alá tartozása (2017. július 20.)

Az adósságbeszedő társaságok tevékenysége az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK irányelv hatálya alá tartozik. Az ilyen társaság által a követelésének beszedése érdekében alkalmazott gyakorlatok az ezen irányelv 2. cikkének c) pontja szerinti „termék” fogalmába tartoznak. E tekintetben nem bír jelentőséggel az a körülmény sem, hogy a tartozás fennállását bírósági határozat is megerősítette, és e határozatot végrehajtás céljából bírósági végrehajtónak adták át.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

38. C-75/16. számú ügy – A bíróság előtti perindítást megelőző peren kívüli közvetítői eljárás kötelezővé tétele a fogyasztók számára (2017. június 14.)

A bírósági eljárást megelőző peren kívüli közvetítési eljárás fogyasztók számára történő kötelezővé tétele összeegyeztethető az uniós joggal, amennyiben nem akadályozza a feleket az igazságszolgáltatási rendszer igénybevételéhez való joguk gyakorlásában. - A tagállamok ugyanakkor nem írhatják elő a fogyasztók számára az ügyvéd általi jogi képviseletet az alternatív vitarendezési eljárás vonatkozásában és nem korlátozhatják a fogyasztók azon jogát, hogy visszalépjenek a közvetítési eljárástól.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

37. C-564/15 számú ügy – az ÁFA-nak tévedésből az általános szabályok szerint történő megfizetése fordított adózás hatálya alá eső ügylet esetén (2017. április 26.)

Ha az értékesítő tévedésből az egyenes adózásra vonatkozó szabályok szerint állítja ki a számlát, s annak ÁFA-tartalmát be is fizette az adóhatóság részére, a beszerző nem élhet az adólevonás jogával, de – csalásra utaló körülmény hiányában - a nemzeti jognak lehetővé kell tennie, hogy a beszerző az értékesítőnek jogalap nélkül megfizetett ÁFA-t, akár közvetlenül az adóhatóságtól, visszaigényelhesse - Ellentétes az arányosság elvével, ha a nemzeti adóhatóság a fordított adózás hatálya alá tartozó értékesítés útján terméket beszerző adóalannyal szemben az adóhatóságnak fizetendő ÁFA 50%-át kitevő adóbírságot szab ki, miközben nem esett el adóbevételtől, és nem merül fel adócsalásra utaló körülmény.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

36. C-315/16. sz. ügy – a részben állami tulajdonban, részben magántulajdonában lévő erdőterület után járó Natura 2000 kompenzációs támogatás összegének meghatározása (2017. március 30.)

Ellentétes az uniós joggal egy részben állami tulajdonban, részben magántulajdonában lévő erdőterület kizárása a Natura 2000 kompenzációs támogatásból azon indoknál fogva, hogy annak egy része állami tulajdonban van. Ebben az esetben a magánszemély tulajdonos részére nyújtandó támogatás összegét a tulajdonában lévő terület nagyságának az állami tulajdonban lévő terület nagyságához viszonyított aránya alapján kell meghatározni.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

35. C-497/15. és C-498/15. sz. egyesített ügyek - az úthasználati díj megfizetésének elmulasztása miatt előirányzott büntetésekre vonatkozó magyar szabályozás arányossága (2017. március 22.)

Ellentétes az arányosság elvével az úthasználati díjjal kapcsolatos szankciókra vonatkozó, a jogsértés jellegét és súlyát figyelembe nem vevő, tisztán átalányjellegű és aránytalanul magas összegű büntetéseket előíró magyar szabályozás.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

34. C-154/15., C-307/15. és C-308/15. sz. egyesített ügyek - a fogyasztók olyan szerződési feltételek alapján fizetett összegek visszatérítéséhez való joga, amelyek tisztességtelen jellegét a bíróság megállapította (2016. december 21.)

Összeegyeztethetetlen a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésével egy olyan tagállami bírósági joggyakorlat, mely egy általános szerződési feltétel tisztességtelenségből eredő semmissége megállapításához fűződő joghatásokat kizárólag e megállapítást követő időszakra korlátozza. - A szerződés elsődleges tárgyának meghatározására vonatkozó szerződési feltételek is vizsgálandók a tisztességtelenség szempontjából, ha a fogyasztó a szerződéskötést megelőzően nem rendelkezett elegendő információval a szerződési feltételekkel és a szerződés megkötésének következményeivel kapcsolatban. - Amennyiben rendelkezésére állnak az ehhez szükséges jogi és ténybeli elemek, a nemzeti bíróság hivatalból köteles vizsgálni az Irányelv hatálya alá tartozó szerződési feltétel tisztességtelen jellegét.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

33. C-392/15 számú ügy – a közjegyzői hivatás gyakorlására vonatkozó állampolgársági feltétel a letelepedés szabadsága tükrében (2017. február 2.)

Az Európai Bíróság döntése értelmében ellentétes a letelepedés uniós jog által deklarált szabadságával a közjegyzői hivatás gyakorlásának magyar állampolgársághoz kötése, mert a közjegyzőkre bízott tevékenységek a magyar jogrendben nem jelentenek a közhatalom gyakorlásában való közvetlen és sajátos részvételt.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

32. C-42/15 sz. ügy – a fogyasztóknak a hitelszerződés kötelező tartalmi elemeivel kapcsolatos tájékoztatása (2016. november 9.)

A tagállamok megfoszthatják a kamat- és a költségköveteléstől azt a hitelezőt, aki elmulasztja valamely, az uniós jog által kötelezőnek minősített olyan tartalmi elem fogyasztói hitelszerződésben való világos és egyértelmű feltüntetését, melynek ismerete szükséges lenne ahhoz, hogy a fogyasztó a kötelezettségvállalásának mértékét értékelni tudja – A tagállamok továbbá előírhatják, hogy a feleknek a fogyasztói hitelszerződés részének tekintendő és a kötelező tartalmi elemeket tartalmazó valamennyi dokumentumot külön alá kell írniuk, a teljes harmonizációra tekintettel a kötelező tartalmi elemek listáját ugyanakkor nem jogosultak sem szűkíteni, sem pedig bővíteni.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

31. C-484/14. sz. ügy – a vezeték nélküli (WLAN-) hálózatok üzemeltetőinek felelőssége az általuk üzemeltetett hálózat segítségével harmadik személyek által elkövetett szerzői jogi jogsértésekért (2016. szeptember 15.)

A felelősség alóli mentesülés uniós jogban foglalt feltételeinek megvalósulása esetén az uniós jog kizárja a hírközlő hálózathoz való hozzáférést nyújtó szolgáltatónak (pl. WLAN-hálózat üzemeltetőjének) a harmadik személyek által az általa üzemeltetett hírközlő hálózat segítségével elkövetett szerzői jogi jogsértésekért fennálló kártérítési felelősségét, ám nem zárja ki, hogy a tagállamok a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére vagy megelőzésére kötelezzék. Nem ellentétes az uniós joggal továbbá az ilyen szolgáltatást nyújtó szolgáltató arra kötelezése, hogy az internet-hozzáférés jelszóvédelemmel való biztosítása, s – ezáltal – a felhasználók beazonosíthatósága révén akadályozza meg az utóbbiaknak az általa működtetett hálózat igénybe vételével elkövetett szerzői jogi jogsértéseit.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

30. C-341/15 számú ügy – a fel nem használt fizetett éves szabadság pénzbeli megváltásához való jog (2016. július 20.)

A munkaviszony megszűnésének okától és módjától függetlenül joga van a fel nem használt fizetett éves szabadság pénzbeli megváltására annak a munkavállalónak, aki a munkaviszony megszűnését megelőzően – pl. betegségéből adódóan - nem tudta felhasználni (teljesen, illetve időarányosan) a fizetett éves szabadságát.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

29. C-377/14 számú ügy - Az uniós fogyasztóvédelmi jog rendelkezéseinek nemzeti bíróságok általi alkalmazása (2016. április 21.)

Az uniós joggal ellentétes az a nemzeti jogi szabályozás, mely korlátozza a nemzeti bíróságokat abban, hogy hivatalból vizsgálják és elvessék a tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazását. - A fogyasztói jogvitában eljáró nemzeti bíróság köteles hivatalból vizsgálni és szankcionálni a hitelezőt terhelő tájékoztatási kötelezettség teljesülését. - A tagállami bíróságok nem jogosultak módosítani a tisztességtelen feltételek tartalmát, de kötelesek eltekinteni minden olyan feltétel alkalmazásától, melynek tisztességtelen jellege megállapítást nyert.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

28.  C-8/14. számú ügy – a fogyasztók jogainak gyakorlása tekintetében előírt jogvesztő határidők jogszerűségének szempontjai (2015. október 29.)

A fogyasztók jogainak gyakorlása tekintetében jogvesztő határidőt előíró nemzeti jogi rendelkezéseknek meg kell felelniük az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elvének, vagyis biztosítaniuk kell, hogy az érintett fogyasztók ténylegesen és hatékonyan élhessenek jogaikkal.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

27. C-419/14. számú ügy - ítéletet hirdetett az Európai Bíróság Gattyány György magyar üzletember 21 milliárdos ÁFA-perében (2015. december 17.)

Annak megállapítása érdekében, hogy a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének megváltoztatása visszaélésszerű gyakorlatnak tekintendő-e, valamennyi releváns ténybeli elem gondos megvizsgálása révén annak megállapítása szükséges, hogy a másik tagállamban való letelepedés ténylegesen megtörtént-e. Önmagában sem a vállalkozások közötti személyi összefonódás, sem pedig a kisebb adóteher elérése nem bizonyítja a visszaélést - Az uniós jogrend által biztosított alapjogokat figyelembe kell venni az utólagos ÁFA-megállapítás során, mivel ezen tevékenység – az Európai Unió Alapjogi Chartája értelmében - az uniós jog végrehajtásának tekintendő – A közigazgatási ügyben eljáró bíróságnak a párhuzamosan folyó büntetőeljárás során az uniós jogrend által biztosított alapjogokat sértő módon beszerzett, illetve felhasznált bizonyítékokat ki kell zárnia és amennyiben ebből következően a közigazgatási határozat megalapozatlanná válik, azt hatályon kívül kell helyeznie.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra! 

26. C-223/14. számú ügy – a másik tagállamba hivatalos úton kézbesíthető bíróságon kívüli irat fogalma (2015. november 11.)

Azon polgári és kereskedelmi ügyre vonatkozó magánokiratok is kézbesíthetők egy másik tagállamban lakó, vagy ott székhellyel rendelkező címzett részére a bírósági és bíróságon kívüli iratok hivatalos kézbesítésére vonatkozó uniós rendelet szerint, amelyeknek a hivatalos eljárás szerinti továbbítása valamely jog vagy polgári jogi, illetve kereskedelmi jogi igény gyakorlásához, bizonyításához vagy megóvásához szükséges. A rendelet szerinti kézbesítés nem tagadható meg arra való hivatkozással, hogy ugyanazon irat ugyanazon címzettnek történő kézbesítésére korábban más módon már sor került.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

25. C-32/14. számú ügy - közokiratba foglalt fogyasztói szerződések közvetlen végrehajthatósága az uniós fogyasztóvédelmi jog tükrében (2015. október 01.)

Az uniós fogyasztóvédelmi joggal nem ellentétes az a magyar szabályozás, mely lehetővé teszi a közjegyzői okiratba foglalt fogyasztói szerződések közvetlen, végrehajtási záradék útján történő végrehajtását anélkül, hogy a közjegyző a tisztességtelenség szempontjából megvizsgálta volna a szerződésben szereplő általános szerződési feltételeket.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

24. C-266/14 számú ügy – a munkaidő fogalmának értelmezése az „ügyféllátogató” munkakörben dolgozó munkavállalók vonatkozásában (2015. szeptember 10). 

Az olyan állandó, vagy szokásos munkavégzési hellyel nem rendelkező („ügyféllátogató „munkakörben dolgozó) munkavállalók esetén, akik minden nap lakóhelyükről közvetlenül utaznak a munkáltatójuk által kijelölt első ügyfélhez, valamint az utolsó ügyféltől közvetlenül utaznak haza a lakóhelyükre, munkaidőnek minősül a lakóhelyükről az első ügyfélhez, illetve az utolsó ügyféltől a lakóhelyükre történő utazással töltött idő.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

23. C-98/14. számú ügy - A pénznyerő automaták kaszinókon kívüli üzemeltetését tiltó magyar jogszabály a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének tükrében (2015. június 11.)

Egy olyan nemzeti jogszabály, amely átmeneti időszak biztosítása és a játékterem‑üzemeltetők kártalanításának előírása nélkül megtiltja a pénznyerő automaták kaszinókon kívüli üzemeltetését, a szolgáltatásnyújtás szabadsága korlátozásának minősül. E szabályozás csak abban az esetben igazolható közérdekből eredő nyomós okokkal, amennyiben elsősorban ténylegesen a fogyasztók játékfüggőséggel szembeni védelmére és a szerencsejátékokhoz kapcsolódó bűncselekmények és csalások megelőzésére vonatkozó célokat - koherens és szisztematikus módon - követ, továbbá megfelel az uniós jog általános elveiből fakadó követelményeknek, különösen a jogbiztonság és a bizalomvédelem elveinek, valamint a tulajdonhoz való jognak is.
 
A magánszemélyek számára közvetlenül jogot keletkeztető uniós jogi rendelkezések tagállamok által való megsértése, ideértve a tagállami jogalkotással történő megsértését is, azt vonja maga után, hogy a magánszemélyek jogosulttá válnak az e jogsértés miatt elszenvedett káruknak az e tagállam részéről való megtérítésére, amennyiben az említett jogsértés kellően súlyos, és közvetlen okozati összefüggés áll fenn a tagállamot terhelő kötelezettség megsértése és a jogsérelmet szenvedett személyek kára között.
 
A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!
 

22. C-96/14. sz. ügy - a biztosító szolgáltatásának feltételeit meghatározó általános szerződési feltétel tisztességtelenségének vizgsálhatósága hitelbiztosítási szerződés esetén (2015. április 23.)

A szerződési feltételek átláthatóságára vonatkozóan a 93/13 irányelvben foglalt követelményt kiterjesztően kell értelmezni, az nem korlátozható kizárólag a feltételek alaki és nyelvtani szempontból érthető jellegére, hanem azt is magában foglalja, hogy az átlagosan tájékozott, laikus fogyasztó e feltételek alapján képes legyen megérteni és átlátni azon mechanizmus konkrét működését is, amelyre az érintett feltételek utalnak, valamint az e mechanizmus és a többi feltételben előírt mechanizmus közötti viszonyt, oly módon, hogy a fogyasztó pontos és érthető szempontok alapján értékelhesse a számára ebből eredő gazdasági következményeket. Ha valamely szerződési feltétel megfogalmazása nem világos, akkor a fogyasztó számára legkedvezőbb értelmezés az irányadó.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

21. C-567/13. sz. ügy - törvényszéki hatáskör a tisztességtelen általános szerződési feltételek érvénytelensége tárgyában indított perek vonatkozásában

Főszabály szerint nem ellentétes az uniós joggal az a magyar perjogi rendelkezés, mely a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége tárgyában indított pereket a törvényszék hatáskörébe utalja. Ez azonban nem érvényes abban az esetben, ha a bíróság által megállapítható, hogy a helyi bíróságtól való áttétel olyan eljárási hátrányokat idéz elő, amelyek a fogyasztó számára rendkívül megnehezíthetik az uniós jogrend által biztosított jogok gyakorlását.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

20. C-482/13, C-484/13, C-485/13 és C-487/13 sz. egyesített ügyek - a fogyasztói jelzálogszerződésekben kikötött késedelmi kamat bíróság általi mérséklése (2015. január 21.)

A jelzálogalapú kölcsönszerződésekben kikötött és a törvényes mértéket meghaladó késedelmi kamat bíróság általi törvényes mértékűre mérséklését előíró nemzeti jogi rendelkezés csak akkor nem ellentétes a 93/13 irányelvvel, ha nem akadályozza meg a nemzeti bíróságot abban, hogy a késedelmi kamatot előíró szerződési feltétel tisztességtelen jellegét vizsgálja és a tisztességtelennek talált feltételt mellőzze. A fogyasztói szerződésekben szereplő feltételek "kiigazítását" előíró nemzeti jogi rendelkezések nem akadályozhatják a nemzeti bíróságot ezen feltételek tisztességtelen jellegének vizsgálatában és a tisztességtelenség jogkövetkezményeinek levonásában. 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

19.  C-449/13 sz. ügy - a hitelezőnek a hitelfelvevő tájékoztatására és hitelképességének ellenőrzésére vonatkozó kötelezettsége (2014. december 18.)

A fogyasztó előzetes tájékoztatására valamint hitelképességének vizsgálatára vonatkozó kötelezettségei teljesítését minden esetben a hitelezőnek kell bizonyítania, a tájékoztató átvételére és megismerésére vonatkozó szabványzáradék erre önmagában nem alkalmas. Egy ehhez hasonló szabványzáradék a bizonyítási terhet sem fordítja meg, az ebben az esetben is a hitelezőt terheli.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

18. C-333/13. számú ügy:  A gazdaságilag nem aktív migráns uniós polgárok szociális ellátáshoz való joga (2014. november 11.) 

Valamely uniós polgár a szociális ellátásokhoz való hozzáférést illetően csak akkor igényelhet a fogadó tagállam állampolgárainak járóval egyenlő bánásmódot, ha a fogadó tagállam területén tartózkodása megfelel a 2004/38 irányelv feltételeinek. A tagállamok megtagadhatják a szociális ellátások nyújtását a gazdaságilag nem aktív olyan uniós polgárok esetében, akik kizárólag azzal a céllal gyakorolják szabad mozgáshoz való jogukat, hogy szociális segélyben részesüljenek valamely másik tagállamban, noha nem rendelkeznek elegendő forrásokkal ahhoz, hogy tartózkodási jog illesse meg őket.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

17. C-359/11 és C-400/11 számú ügyek: a fogyasztók tájékoztatása a lakossági gáz és villamos energia árának módosítását megelőzően (2014. október 23.)

Tekintettel arra, hogy a fogyasztóknak joguk van vitatni a szolgáltatási ár megváltoztatását, a szolgáltatók a lakossági gáz és villamos energia árának változtatása előtt kötelesek megfelelő időben és részletesen tájékoztatni a fogyasztókat a díjváltoztatás indokairól, feltételeiről és mértékéről. Ezen tájékoztatás hiányában a díjemelés jogellenes.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

16. C-34/13. sz. ügy: fogyasztói kölcsönszerződés biztosítékaként ingatlanra alapított jelzálogjog bíróságon kívüli érvényesítése az uniós fogyasztóvédelmi jog tükrében (2014. szeptember 10.)

Az uniós joggal abban az esetben nem ellentétes a fogyasztói jelzáloghitelek biztosítékául szolgáló ingatlant terhelő jelzálog bíróságon kívüli érvényesítése, ha a nemzeti szabályozás lehetővé teszi, hogy a bíróságok a követelés alapjául szolgáló általános szerződési feltétel érvényességének fogyasztó általi vitatása esetén hatékony, arányos és kellő visszatartó erővel rendelkező intézkedéssel biztosítsák a fogyasztók jogainak védelmét, vagyis a jelzálogjog érvényesítése iránti jogellenes végrehajtási eljárás felfüggesztését vagy megszüntetését.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

15. C-654/13. sz. ügy: késedelmi kamat fizetése az uniós jogot sértő módon visszatartott ÁFA-különbözet után (2014. július 17.)

A pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre eső, az uniós jogot sértő módon ésszerű határidőn belül vissza nem térített ÁFA összege után a magyar jog megsértésének esetére előirányzotthoz hasonló feltételekkel jár késedelmi kamat az adóalanyoknak.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

14. C-118/13. sz. ügy: a ki nem vett fizetett éves szabadság pénzbeli megváltásához való jog "örökölhetősége" (2014. június 12.)

Az Európai Bíróság döntése értelmében ellentétes az uniós joggal az olyan nemzeti jogszabály, illetve nemzeti gyakorlat, amely a munkavállaló halála esetén kizárja a ki nem vett szabadság pénzbeli megváltását.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

13. C-26/13 sz. ügy: ítéletet hirdetett az Európai Bíróság a Kásler-ügyben (2014. április 30.)

12C-616/11 sz. úgy: bizonyos fizetési módok kezelési pótdíjjal való "büntetése" (2014. április 09.)

A tagállamok általános jelleggel megtilthatják, hogy a kedvezményezettek bizonyos fizetési módok esetén kezelési pótdíjat számítsanak fel.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

11. C-565/12 sz. ügy: a hitelezőt terhelő előzetes hitelképesség-vizsgálatra vonatkozó kötelezettség elmulasztásának szankcionálása (2014. március 27.)

A 2008/48/EK irányelv által előírt hitelképesség-vizsgálat hitelező általi elmulasztását a tagállamoknak hatékony módon kell szakcionálniuk, s a szankcióknak megfelelő visszatartó erővel kell rendelkezniük.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

10. C-466/12. számú ügy: a hiperlinkek szerzői jogi értékelése (2014. február 13.)

Más nyilvánosság hiányában nem jelenti a szerzői jogok sérelmét egy internetes oldalon más oldalakon közzétett és bárki számára korlátozás nélkül, szabadon hozzáférhető művekre mutató hiperlinkek elhelyezése. 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

9. C-26/13 számú ügy: főtanácsnoki indítvány a magyar devizahiteles ügyben (2014 február 12.) 

A BÍróság svéd főtanácsnoka szerint a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződéseknek a folyósításkor és a törlesztéskor alkalmazandó árfolyam-típust meghatározó általános szerződési feltételeinek a tisztességtelenség szempontjábó történő vizsgálata nem zárható ki teljes mértékben, és az uniós jog nem tiltja meg azt sem, hogy a tisztességtelen feltételek miatti részleges érvénytelenséget a bíróság a fogyasztó érdekében orvosolja, ha az a teljes szerződés - fogyasztóra nézve sérelmes - megdőlését eredményezné.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

8. C-385/12 számú ügy: magyar különadóval kapcsolatos ügyben hirdetett ítéletet az Európai Bíróság (2014. február 05.) 

A bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett magyar különadó - tényleges hatásait tekintve - ellentétes lehet a letelepedés szabadságának uniós jogi alapelvével.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

7. C-176/12 sz. ügy: Az EU Alapjogi Chartája 27. Cikkének horizontális közvetlen hatálya (2014. január 15.)

A munkavállalóknak a EU Alapjogi Chartájában rögzített, tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogára közvetlenül nem lehet hivatkozni a nemzeti jogi rendelkezésekkel szemben.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

6. C-22/12 sz. ügy: a kötelező gépjármű-biztosításnak ki kell terjednie a közúti balesetek áldozatai hozzátartozóinak nem vagyoni kárainak megtérítésére is (2013. október 24.) 

Amennyiben a nemzeti jog lehetővé teszi, hogy a közúti baleset károsultjának családtagjai kártérítést igényeljenek az elszenvedett nem vagyoni káraik után, e kártérítésre ki kell terjednie a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnak.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

5. C-218/12 sz. ügy: joghatóság határon átívelő fogyasztói szerződésekből eredő jogviták esetén (2013. október 17.)

A fogyasztó lakóhelye szerinti tagállam bíróságai joghatóságának megállapításának nem szükséges feltétele, hogy a szerződés azon technikai eszköz (pl. internet) révén jöjjön létre, melynek segítségével a fogyasztóval szerződő vállalkozás üzleti tevékenységét ezen tagállam irányában kifejti.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 4. C-5/13 sz- ügy: EU-jogba ütközött a külföldi rendszámú gépjármű használata miatt kiszabandó bírsággal kapcsolatos magyar jogszabály (2003. október 10.)

Az Európai Bíróság szerint a munkavállalók szabad mozgásának akadályát képezte a külföldi rendszámú gépjárművek használatával kapcsolatos magyar szabályozás, mivel egyrészt kizárta a jogszerű használat utólagos igazolásának lehetőségét, másrészt pedig aránytalan mértékű bírságot irányozott elő.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

3. C-59/12 sz. ügy: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen üzleti magatartás tilalma az állami betegbiztosítási pénztárakra is kiterjed (2013. október 03.) 

Sem a közérdekű feladat, sem pedig a közjogi státusz nem jelent mentességet az állami betegbiztosítási pénztárak számára a tisztességtelen piaci magatartás tilalma alól.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

2. C-32/12 sz. ügy: a kérelemhez kötöttség elvének alkalmazása a fogyasztóvédelmi jogvitákban (2013. október 03.) 

Az Európai Bíróság szerint a kérelemhez kötöttség polgári eljárásjogi alapelvének merev alkalmazása az uniós fogyasztóvédelmi jog hatékony érvényesülését veszélyeztetheti.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

1. C-509/11 sz. ügy: vasúti járatok késése (2013. szeptember 26.) 

A vis maior sem lehet mentség a vasúti személyszállítást végző társaság számára az uniós rendeletben rögzített menetjegyár-visszatérítési kötelezettség teljesítése alól!

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

Ezt a honlapot dr. Fülöp Botond, a Pécsi Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a https://www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatók.



Elérhetőség

Dr. Fülöp Botond

Pécs, Király u. 15.

Komló, "Tröszt" irodaház
Pécsi út 1.


Tel./Fax: +36.72/281-299
Mobil: +36.70/592-7517