Az Európai Bíróság magyar szemmel is fontos döntései

A magyar polgárok és vállalkozások számára lényeges ítéletek nem csupán Magyarországon születnek: a hazánk jogrendjének is szerves részét képező, az államra, illetve a (jogi és természetes) személyekre nézve egyaránt kötelezően alkalmazandó rendelkezéseket előíró uniós jog tartalmának feltárása és egységes értelmezése szempontjából meghatározó jelentőséggel bírnak az Európai Bíróság ítéletei. Mivel az ezen döntésekben megfogalmazott elveket, megállapításokat a nemzeti bíróságoknak is figyelembe kell venniük ítélkezési tevékenységük során, azok ismerete, illetve az azokra történő hivatkozás hatékony fegyver lehet a jogkereső polgárok, illetve jogi képviselőik kezében. Ezen okokból kifolyólag a jövőben honlapomon rendszeresen beszámolok a luxemburgi bíróság azon határozatairól, melyek a magyar polgárok mindennapi élete, illetve a magyar cégek tevékenysége szempontjából is jelentőséggel bírnak.

  

A német-francia kibékülésből megszületik Európa békéje - A festmény az Európai Bíróság luxemburgi épületét díszíti

80. C-123/22 számú ügy (2024. június 23.) - jelentős összegű pénzügyi szankcióval sújtotta az Európai Unió Bírósága Magyarországot a C-808/18 számú ügyben meghozott ítélet teljesítésének elmulasztása miatt.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

 

79. C-537/22. számú ügy (2024. január 11.)

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

78C-520/21. számú ügy –  a fogyasztói jelzáloghitel-szerződés általános szerződési feltétel(ek) tisztességtelenségéből eredő érvénytelenségének jogkövetkezményei (2023. június 15.)

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

77. C-477/21. számú ügy – a munkavállalót megillető napi és heti pihenőidő viszonya (2023. március 2.)

 

A munkavállalót megillető napi pihenőidő nem képezi a heti pihenőidő részét, hanem ahhoz hozzáadódik, mégpedig függetlenül az utóbbi hosszától. - A napi pihenőidőt akkor is ki kell adni a munkavállaló részére, ha azt nem munkaidő, hanem heti pihenőidő, vagy szabadság követi.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

 

76. C-395/21. számú ügy – az ügyvéd és a fogyasztó között létrejött megbízási szerződésben foglalt, a megbízási díjat óradíjas alapon meghatározó szerződési feltétel tisztességtelensége (2023. január 12.)

 

A világos és érthető megfogalmazás követelményének megsértése miatt – az alkalmazandó nemzeti jogi szabályoktól függően - tisztességtelen lehet az ügyvéd és a fogyasztó között létrejött megbízási szerződésben foglalt, a megbízási díjat óradíjas alapon meghatározó szerződési feltétel, ha az ügyvéd a szerződés megkötése előtt nem nyújt olyan tájékoztatást a fogyasztó részére, amely utóbbi számára lehetővé teszi, hogy körültekintően és az említett szerződés megkötésével járó pénzügyi következmények teljes ismeretében hozza meg döntését a szerződés megkötésével kapcsolatban. - A nemzeti bíróság csak abban az esetben rendelkezik azzal a kivételes lehetőséggel, hogy a megsemmisített tisztességtelen kikötést a nemzeti jog diszpozitív vagy a felek egyetértése esetén alkalmazandó nemzeti jogi rendelkezéssel helyettesítse, ha a szerződések egészének érvénytelensége különösen káros következményekkel járna a fogyasztó számára.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

75. C-80/21 – C-82/21. számú egyesített úgyek – a fogyasztói szerződés megdőlését eredményező tisztességtelen általános szerződési feltételeknek a nemzeti jog diszpozitív rendelkezéseivel történő helyettesítése (2022. szeptember 8.)

Ha a fogyasztói szerződés valamely tisztességtelen kikötésének érvénytelensége a szerződés egészének semmisségét eredményezi és a fogyasztó, miután tájékoztatták a szerződés semmisségének következményeiről, e következményeket elfogadta, a nemzeti bíróság nem jogosult a tisztességtelen kikötést a nemzeti jog diszpozitív rendelkezésével helyettesíteni.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

74. C-472/20. számú úgy – a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés kockázetfeltáró tájékoztatás tisztességtelensége miatti érvénytelenségének jogkövetkezményei (2022. március 31.)

Ha a fogyasztói szerződés annak elsődleges tárgyára vonatkozó valamely feltétel(ek) tisztességtelensége okán megdől, a nemzeti bíróságnak elsősorban azon állapotot kell helyreállítania, melyben a felek a szerződés megkötésének hiányában lettek volna, ennek lehetetlensége esetén pedig a bíróság feladata gondoskodni arról, hogy a fogyasztó végső soron abba a helyzetbe kerüljön, amelyben a tisztességtelennek ítélt feltétel hiányában lett volna.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

73. C-177/20. számú úgy – a Bíróság előzetes döntéshozatali ügyekben meghozott ítéleteinek joghatásai  (2022. március 10.)

Amennyiben egy tagállam magánszemélyektől az uniós jog valamely közvetlenül hatályos rendelkezésének megsértésével von el jogokat, akkor e jogokat – az uniós jog elsődlegessége és tényleges érvényesülése elvének megfelelően - abban az esetben is vissza kell adni az érintett magánszemélyeknek, ha ezt a nemzeti jog nem teszi lehetővé. Ebben az esetben a nemzeti bíróságok az uniós jogot sértő állapot kiküszöbölése érdekében kötelesek mellőzni a reparációt lehetetlenné tevő nemzeti jogi rendelkezések alkalmazását. Amennyiben pedig a jogsértés teljes jogi reparációja nem lehetséges, az uniós jogot megsértő tagállamot kártérítési kötelezettség terheli az ezen jogsértés által kárt szenvedett magánszemélyek irányában, amennyiben a következő három feltétel teljesül: egyrészt a megsértett uniós jogi szabálynak az legyen a célja, hogy a magánszemélyek számára jogokat keletkeztessen, másrészt az uniós jog megsértése kellően súlyos legyen, és – végül - közvetlen okozati összefüggés álljon fenn e jogsértés és a magánszemélyeket ért kár között.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

72. C-670/20. számú úgy – a devizában nyilvántartott kölcsönszerződésbe foglalt, a kölcsönfelvevőt árfolyamkockázatnak kitevő kikötések átláthatóságára vonatkozó követelmény terjedelme (2021. december 6.)

Egy devizában nyilvántartott kölcsönszerződés keretében, amely a fogyasztót árfolyamkockázatnak teszi ki, nem felel meg az átláthatóság követelményének az, ha az e fogyasztóval közölt információk azon a feltételezésen alapulnak, hogy a kölcsön pénzneme és a fizetés pénzneme közötti átváltási arány e szerződés teljes időtartama alatt stabil marad. - A fogyasztó azon nyilatkozata, amely szerint teljes mértékben tudatában van a devizában nyilvántartott kölcsön felvételéből eredő lehetséges kockázatoknak, önmagában nem lehet hatással annak értékelésére, hogy ez az eladó vagy szolgáltató eleget tett e az említett átláthatósági követelménynek. - Ha a kockázatfeltáró tájékoztatásban nem szerepel a kölcsönfelvevőt kifejezetten arról tájékoztató szöveg vagy magyarázat, hogy a devizában nyilvántartott kölcsönszerződések különös kockázatokkal járnak, megerősítheti, hogy az átláthatóság követelménye nem teljesül.

 

 A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

71. C-428/19. számú úgy – a kiküldött munkavállalóknak a fogadó tagállamban érvényes minimálbérhez fűződő joga (2021. július 8.)

A kiküldött munkavállalók a munkáltató nemzeti jog alapján megállapított lakóhelye, vagy székhelye szerinti tagállam bírósága előtt is hivatkozhatnak a munkáltatóval szemben valamely más tagállam minimálbérre vonatkozó rendelkezéseinek megsértésre. - A minimálbér részeként csak olyan juttatás vehető figyelembe, amelyet a munkavállaló nem a kiküldetés kapcsán ténylegesen felmerült költségei megtérítése céljából kap.

 

 A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

70. C-932/19. számú úgy (2021. szeptember 2.) – a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésben foglalt, árfolyamrés alkalmazását előíró általános szerződési feltételek tisztességtelenségének jogkövetkezményei

Nem ellentétes az Európai Unió jogával az a magyar ítélkezési gyakorlat, mely az árfolyamrés alkalmazását eredményező feltételek tisztességtelenségére hivatkozva – a szerződés ebből eredő részleges érvénytelenségének jogalkotás általi, általános jellegű orvoslása és a fogyasztót az ezen tisztességtelenségből eredően ért kár megtérítését követően – akkor sem tartja lehetségesnek a szerződés teljes érvénytelenségének megállapítását, ha ez állna a fogyasztó érdekében. - A nemzeti bíróság nem köteles a fogyasztó kérelmére megállapítani a szerződés - tisztességtelenségből eredő – teljes érvénytelenségét, ha egyrészt a nemzeti jog által előírt szempontok alapján a szerződés a tisztességtelen szerződési feltételek elhagyása esetén is teljesíthető marad, másrészt pedig a tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazásából a fogyasztót ért károk orvosolhatók.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

69. C-609/19. számú ügy (2021. június 10.) - a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésben foglalt, a törlesztések és az árfolyam-különbözet elszámolására vonatkozó és az árfolyam-kockázatot teljes mértékben a fogyasztóra hárító feltételek tisztességtelensége

Egy devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződés nem felel meg az átláthatóság követelményének, ha:

  • a fogyasztóval közölt információk – még ha jelentős mennyiségűek is – azon a feltételezésen alapulnak, hogy a számla pénzneme és a fizetés pénzneme közötti paritás a szerződés teljes időtartama alatt stabil marad,

  • a szolgáltató nem tájékoztatta a fogyasztót az árfolyamváltozásra esetlegesen kiható gazdasági háttérről, így a fogyasztó számára nem tette lehetővé, hogy konkrétan megértse azt, hogy a devizában nyilvántartott kölcsön felvétele esetlegesen súlyos következményekkel járhat a pénzügyi helyzetére, illetve

  • ha a szerződésben nem szerepel a kölcsönfelvevőt kifejezetten arról tájékoztató szöveg vagy magyarázat, hogy a devizában nyilvántartott kölcsönszerződés különös kockázatokkal jár (kockázatfeltáró tájékoztatás).

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

68. C-30/19. számú ügy (2021. április 15.) - a személyek közötti, faji  vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének megsértésére alapított igények tagállami bíróságok előtti érvényesítése.

Az uniós joggal ellentétes az a nemzeti jogi szabályozás, mely a faji  vagy etnikai származáson alapuló hátrányos megkülönböztetésből eredő jogsérelmen alapuló igényeket érvényesítő felperes kártérítési követelésének alperes általi elismerése esetén abban az esetben is kizárja a hátrányos megkülönböztetés megtörténtének bíróság általi megállapításának lehetőségét, ha alperes a jogsértést nem ismeri el. - Az uniós jog elsődlegességének elve megköveteli, hogy a magánszemélyek közötti jogvitában eljáró nemzeti bíróság hatáskörén belül biztosítsa a jogalanyok számára a Charta 47. cikkébe foglalt, hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog érvényesülését, szükség esetén mellőzve a nemzeti jog valamennyi, azzal ellentétes rendelkezésének alkalmazását.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

67. C-656/19. számú ügy - az utasok személyi poggyászában szállítható termékek tekintetében előírt adómentesség hatálya (2020. december 17.)

Az utasok személyi poggyászában szállítható termékek tekintetében előírt adómentesség hatálya nem terjed ki a kereskedelmi célból az Unión kívülre, harmadik államban történő viszonteladás céljából kivitt termékekre. - Amennyiben a héamentesség objektív tartalmi feltételei valamely mentességi tényállás alapján teljesülnek, akkor a héamentességet nem lehet megtagadni sem arra hivatkozva, hogy az adózó nem teljesítette az ezen mentességi tényállás tekintetében előírt alaki követelményeket, sem pedig arra hivatkozva, hogy az adózó az adómentességet egy másik tényállás alapján kívánta érvényesíteni. - Ezzel szemben meg kell tagadni a héamentességhez való jogot, ha az érintett adóalanynak tudomása volt, vagy tudomással kellett volna lennie arról, hogy az általa teljesített ügylettel a vevő által elkövetett olyan adócsaláshoz járult hozzá, mely veszélyezteti a közös héarendszer működését, és nem tett meg minden, tőle telhető észszerű intézkedést annak megakadályozása érdekében. - A közös héarendszer működését nem veszélyeztető jogellenes magatartás nem szankcionálható a héamentesség megtagadásával.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

66. C-269/19. számú ügy –  a változó kamatláb meghatározásának mechanizmusát rögzítő feltételek tisztességtelen jellegének jogkövetkezményei fogyasztói kölcsönszerződés esetén (2020. november 25.)

 

Ha a nemzeti bíróság úgy ítéli meg, hogy a fogyasztói kölcsönszerződés nem maradhat fenn a tisztességtelen feltétel(ek) elhagyása után, és nem létezik a tisztességtelen feltétel helyettesítésére alkalmas diszpozitív nemzeti rendelkezés, továbbá amennyiben a fogyasztó nem fejezte ki a tisztességtelen feltételek fennmaradására irányuló szándékát, és a szerződés megszüntetése őt különösen hátrányos következményeknek tenné ki, a nemzeti bíróságnak a felek jogai és kölcsönös kötelezettségei közötti tényleges egyensúly helyreállítása céljából minden ahhoz szükséges intézkedést meg kell tennie a belső jogának egészére figyelemmel, hogy a fogyasztót meg lehessen menteni a szerződés megdőléséből eredő hátrányos következményektől. A bíróság hatásköre ugyanakkor nem terjeszkedhet túl azon a mértéken, amely feltétlenül szükséges a szerződő felek közötti szerződéses egyensúly helyreállításához, és ily módon a fogyasztónak azon különösen hátrányos következményektől való védelméhez, amelyeket a szóban forgó kölcsönszerződés megsemmisítése válthat ki.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

65C-529/19. számú ügy – a fogyasztók számára biztosított elállási jog a távollevők között és az üzlethelyiségen kívül megkötött szerződések esetén (2020. október 21.)

 

Az elállási jog alóli kivétel érvényesíthető azon fogyasztóval szemben, aki üzlethelyiségen kívül, olyan áru értékesítésére vonatkozó szerződést kötött, amelyet az általa megadott jellemzőknek megfelelően kell elkészíteni.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

64. C-611/19. számú ügy (2020. szeptember 3.) - Az adólevonási jog gyakorlásának megtagadását eredményező csalás fennállásának bizonyítása

 

Ellentétes az uniós joggal az a magyar adóhatósági és bírósági joggyakorlat, mely bizonyos tények fennállása esetén vélelmet állít fel arra, hogy az adóalany tudta vagy tudnia kellett volna, hogy a levonási jogának alátámasztására hivatkozott ügylettel csalásban vesz részt. - Az ezen következtetés levonására alkalmas körülmények fennállásának bizonyítása minden esetben az adóhatóság feladata és ennek során nincs helye vélelmek felállításának.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

63. C-13/18. és C-126/18. számú egyesített ügyek: az uniós jog megsértésével visszatartott levonható héa-túlfizetés után fizetendő késedelmi kamat meghatározása (2020. április 23.)

 

Ellentétes az uniós joggal az a magyar jogalkalmazási gyakorlat, amely az uniós jog megsértésével az ésszerű határidőt meghaladóan visszatartott levonható héa-túlfizetések után járó kamatok kiszámítására a nemzeti jegybanki alapkamatnak megfelelő kamatmértéket alkalmazza, amennyiben egyrészt e kamatmérték alacsonyabb, mint amelyet a hitelintézetnek nem minősülő adóalanyoknak a visszatérítendő adó összegével azonos összegű hitel felvétele esetén kell fizetniük, másrészt pedig annyiban, amennyiben az érintett héa-túlfizetések után járó kamatokat egy adott bevallási időszakra terjedően kell megfizetni, olyan kamat felszámítása nélkül, amely arra szolgál, hogy ellensúlyozza az adóalany számára az e bevallási időszakot követően az e kamatok tényleges kifizetéséig az idő múlása által okozott, az érintett összeg értékét befolyásoló monetáris értékvesztést.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

62C-362/18. számú ügy – a tagállam kártérítési felelőssége az uniós jog végső fokon eljárt nemzeti bíróság általi megsértésével magánszemélyeknek okozott károkért (2019. december 18.)

 

A tagállamokat kártérítési kötelezettség terheli a magánszemélyeknek azáltal okozott károkért, hogy a végső fokon eljárt tagállami bíróság az alkalmazandó és a magánszemélyek számára jogok keletkeztetését célzó uniós jogot nyilvánvaló módon megsértette, például azáltal, hogy az Európai Unió Bíróságának e tárgyban kialakított ítélkezési gyakorlatát nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyta. - Az uniós jog főszabály szerint nem követeli meg a tagállamoktól, hogy jogerős bírósági ítéletekkel szemben rendkívüli jogorvoslati lehetőséget biztosítsanak az uniós jog releváns rendelkezése Európai Unió Bírósága által elfogadott értelmezésének figyelembe vétele céljából, ha azonban a nemzeti jog lehetővé teszi a rendkívüli jogorvoslatot annak érdekében, hogy a jogerős ítélet nyomán kialakult helyzetet összeegyeztethetővé tegyék egy korábbi jogerős bírósági határozattal, amelyről az ezen ítéletet hozó bíróságnak és az ítélet alapjául szolgáló eljárásban részt vevő feleknek már tudomásuk volt, e lehetőségnek ugyanazon feltételek mellett érvényesülnie kell annak érdekében is, hogy a helyzetet az Európai Unió Bírósága valamely korábbi ítéletével tegyék összeegyeztethetővé.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

61. C-292/19. számú ügy – Az ÁFA alapjának csökkentése a követelés véglegesen behajthatatlanná válása esetén (2019. október 24.)

 

A tagállamoknak lehetővé kell tenniük az ÁFA alapjának csökkentését, ha az adóalany bizonyítani tudja, hogy az adósával szemben fennálló követelése véglegesen behajthatatlanná vált.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

60. C-688/18. számú ügy – a tárgyalás vádlott távollétében történő megtartásának feltételei (2020. február 13.)

 

Nem ellentétes az uniós joggal a tárgyalásnak az azt alapos ok hiányában elmulasztó vádlott távollétében történő megtartása, amennyiben a bíróság a meg nem jelenő vádlottat előzetesen tájékoztatta azokról a feltételekről, amelyek mellett erre a tárgyalásra – ha alapos ok nélkül nem jelenik meg – sor kerülhet és a tárgyaláson mindvégig védő képviselte. Ugyancsak nem ellentétes az uniós joggal a tárgyalásnak az azt rajta kívül álló okból elmulasztó vádlott távollétében történő megtartása, ha a tárgyaláson megjelenni nem képes vádlott előírt határidőn belül új tárgyalási időpontot kérhet és – a távollétében megtartott tárgyaláson elvégzett eljárási cselekményekkel kapcsolatos tájékoztatást követően - nyilatkozhat arról, hogy kéri-e ezen eljárási cselekmények jelenlétében történő megismétlését, és ha igen, a bíróság ezen kérelemnek megfelelően jár el.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

59. C-189/18. számú ügy – az uniós jog által támasztott garanciális eljárási követelmények az adóhatóság által az ügylet egyik alanyával szemben lefolytatott eljárás eredményeképpen adócsalásnak minősített ügylet másik alanyával szembeni adóellenőrzési eljárás tekintetében (2019. október 16.)

 

Önmagában véve nem ellentétes az uniós joggal az a nemzeti jogi rendelkezés, melynek értelmében az adóhatóság az adóalannyal szemben lefolytatott adóellenőrzési eljárás során – az ügylet minősítése tekintetében - kötve van az ügyletben részt vett másik adóalannyal szemben korábban lefolytatott kapcsolódó eljárás jogerőssé vált határozatokban tett megállapításokhoz, azonban annak alkalmazása nem járhat azzal a következménnyel, hogy az adóalanyt megfosztják a védelemhez való jog lényegétől, valamint a hatékony bírósági felülvizsgálathoz és a tisztességes eljáráshoz fűződő jogától.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

58. C-260/18. számú ügy – A fogyasztói hitelszerződés tisztességtelen feltétel alkalmazásából eredő érvénytelenségének jogkövetkezményei (2019. október 3.)

 

Ha a fogyasztói hitelszerződés valamely tisztességtelen feltételének elhagyása megváltoztatná a szerződés elsődleges tárgyának jellegét, a nemzeti bíróság a szerződést teljes egészében érvénytelennek nyilváníthatja. - A nemzeti bíróság azon lehetősége, hogy a fogyasztói hitelszerződés tisztességtelen feltétel alkalmazásából eredő érvénytelenségét a fogyasztó érdekében ezen feltétel más rendelkezéssel történő helyettesítésével orvosolja, a nemzeti jog diszpozitív rendelkezéseire vagy a felek egyetértése esetén alkalmazandó rendelkezéseire korlátozódik. - Azt a kérdést, hogy a szerződés érvénytelenségének bíróság általi ily módon történő kiküszöbölése a fogyasztó érdekében áll-e, nem a szerződés létrejötte, hanem a jogvita időpontjában fennálló vagy előre látható körülmények alapján kell a bíróságnak eldöntenie.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

57, C-407/18 számú ügy - a közjegyzői okiratba foglalt fogyasztói szerződésekben szereplő szerződési feltételek tisztességtelenségének vizsgálata és az ezen szerződések alapján a fogyasztókkal szemben indított végrehajtási eljárások ez okból történő felfüggesztésének lehetősége (2019. június 26.)

 

A 93/13 irányelv megköveteli, hogy a nemzeti jog biztosítsa a közjegyzői okiratba foglalt fogyasztói szerződések alapján a fogyasztókkal szemben kvázi automatikusan indított végrehajtási eljárások felfüggesztésének lehetőségét a szerződésben foglalt szerződési feltételek tisztességtelenségével kapcsolatos érdemi bírósági döntés meghozataláig.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

56C-38/17. számú ügy – a deviza alapú fogyasztói kölcsön devizában kifejezett összege meghatározásának módját rögzítő általános szerződési feltétel tisztességtelensége (2019. június 5.)

 

A nemzeti bíróságnak abban az esetben kell érvénytelennek nyilvánítania a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződést a kölcsön devizában kifejezett összege meghatározásának módját rögzítő feltétel tisztességtelensége miatt, ha egyrészt e feltétel nem felel meg a világos és érthető megfogalmazás kiterjesztően értelmezett követelményének, másrészt az a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára, s végül a szerződés ezen feltétel kihagyásával nem teljesíthető.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

55. C-70/17. és C-179/17. számú egyesített ügyek – Az általános szerződési feltételek tisztességtelenség miatti semmisségének a nemzeti jog diszpozitív rendelkezésével való helyettesítés általi orvoslása (2019. március 26.)

 

Az uniós joggal abban az esetben nem ellentétes a tisztességtelen feltétel semmisségének oly módon történő orvoslása a bíróság által, hogy azt a nemzeti jog valamely diszpozitív rendelkezésével helyettesíti, ha egyrészt a szerződés a szóban forgó feltétel elhagyása esetén nem maradhat fenn, másrészt pedig a teljes szerződés megsemmisítése esetén a fogyasztót különösen káros következmények érnék.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

54. C-118/17. számú ügy – a tisztességtelen általános szerződési feltételek nemzeti jogalkotói beavatkozás útján történő általános hatályú kiiktatásának jogkövetkezményei (2019. március 14.)

 

A tisztességtelen feltételek nemzeti jogalkotás útján történő, általános hatályú megsemmisítése nem tekinthető ellentétesnek az uniós joggal, ha a nemzeti jogszabályok biztosítják azt, hogy a fogyasztót ne érje kár a szabályozás által tisztességtelennek minősített feltételek korábbi alkalmazásából. - Az árfolyamkockázatra vonatkozó feltételek tisztességtelensége a szerződés teljes érvénytelenségét (megdőlését) eredményezi. - A nemzeti bíróság csak akkor helyettesítheti a fogyasztói szerződés valamely tisztességtelen általános szerződési feltételét a nemzeti jog valamely diszpozitív szabályával, ha e helyettesítés a fogyasztó érdekében áll. - A DH2-törvény azon rendelkezése, mely a hatálya alá tartozó fogyasztói szerződések érvénytelenségének jogkövetkezményeként – az érvényessé nyilvánítás mellett - csak a szerződés ítélethozatalig történő hatályossá nyilvánítását teszi lehetővé, ellentétes az 93/13 irányelv 6. cikk (1) bekezdésével.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

53. C-434/17. számú ügy – a Tanács felhatalmazása alapján bevezetett fordított adózás alkalmazása kezdő időpontjának meghatározása (2019. február 13.)

 

Ha a Tanács határozata, mellyel egy tagállamot egy adott szektor vonatkozásában felhatalmaz a fordított adózás alkalmazására, nem jelöli meg az alkalmazhatóság kezdetének időpontját, a tagállam a kérelemmel érintett szektorban nem vezetheti be a fordított adózást a Tanács döntésével kapcsolatos értesítés beérkezését megelőző ügyletek vonatkozásában.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

52. C-672/17. számú ügy – a hozzáadottértékadó alapjának csökkentése a termék, illetve a szolgáltatás ellenértéke megfizetésének teljes vagy részleges elmaradása esetén (2018. december 6.)

 

Nem ellentétes az uniós joggal az a tagállami szabályozás, mely szerint a termék, illetve a szolgáltatás ellenértéke megfizetésének teljes vagy részleges elmaradása esetén az adólevonási jog gyakorlása csak abban az esetben megengedett, ha az adólevonásra előírt határidőn belül a termék adóalanynak minősülő beszerzőjével vagy a szolgáltatás adóalanynak minősülő igénybevevőjével előzetesen közlik az adó törlését.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

51. C-227/18. számú ügy - A fogyasztói kölcsönszerződések árfolyamkockázattal kapcsolatos, valamint a kölcsön és a törlesztőrészletek összegét meghatározó kikötései tisztességes jellegének kritériumai (2018. november 8.)

 

A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésben a szolgáltatónak fel kell hívnia a figyelmet az átváltási árfolyam lehetséges változásaira és a devizában felvett kölcsönnel összefüggő kockázatokra. - A kölcsön és a törlesztőrészletek összegének a szerződés alapján egyértelműen meghatározhatónak kell lennie, ennek érdekében ezen összegek számítási mechanizmusát, valamint az alkalmazandó árfolyamot a szerződésben átlátható módon kell ismertetni.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

50. C-448/17. számú ügy (2018. szeptember 20.) - A THM és/vagy a kamat feltüntetése hiányának jogkövetkezményei fogyasztói kölcsönszerződések esetén

 

A THM és/vagy az ügyleti kamat feltüntetésének hiánya a szerződés hitelköltségekkel kapcsolatos kikötéseinek – az átláthatóság hiányából eredő - tisztességtelenségét, következésképpen érvénytelenségét eredményezheti. - Amennyiben a nemzeti jog nem írja elő, hogy a fogyasztói szerződésből eredő, fogyasztóval szemben érvényesített követelést tartalmazó fizetési meghagyás kibocsátását megelőzően, vagy annak végrehajtása során a bíróságnak akár hivatalból is vizsgálnia kell, hogy a szerződés tartalmaz-e tisztességtelen feltételeket, a nemzeti jog nem lehet alkalmas arra, hogy a fogyasztót visszatartsa a fizetési meghagyással szembeni ellentmondás benyújtásától. - Ez az alkalmasság megállapítható, ha a nemzeti jog egyrészt mindössze tizenöt napos határidőt ír elő az ellentmondás előterjesztésére, másrészt pedig megköveteli, hogy a fogyasztó azt érdemben indokolja.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

49. C-51/17 sz. ítélet (2018. szeptember 20.) - A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések árfolyamkockázat viselésére vonatkozó feltételeinek tisztességtelensége

 

A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződéseknek az árfolyamkockázattal kapcsolatos, egyedileg meg nem tárgyalt feltételei az árfolyamrés alkalmazását megszüntető és az ezen szerződésekből eredő követelések forintra történő átváltását előíró jogalkotói beavatkozásokat követően is vizsgálhatók a világos és érthető megfogalmazás hiányából eredő tisztességtelenség szempontjából. - Az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem gazdasági-pénzügyi értelemben is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára. - Az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltétel érthetőségi szempontból történő vizsgálata során a szerződés eredeti tartalmát kell a bíróságnak figyelembe vennie, melybe a DH-törvények által utóbb semmisnek minősített kikötések is beletartoznak. - A nemzeti bíróságnak a felperesként eljáró fogyasztó helyett hivatalból figyelembe kell vennie valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, amennyiben a rendelkezésére állnak az ehhez szükséges jogi és ténybeli elemek.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

48. C-96/16. és C-94/17. számú egyesített ügyek – a fogyasztói kölcsönszerződések engedményezése és az ezen szerződésekben foglalt, késedelmi kamatot meghatározó általános szerződési feltételek tisztességtelensége (2018. augusztus 7.)

 

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: „Irányelv”) sem üzleti gyakorlatokra, sem pedig jogszabályi rendelkezésekre nem alkalmazandó. - Nem ellentétes az Irányelv rendelkezéseivel az a bírósági joggyakorlat, mely megdönthetetlen vélelmet állít fel a késedelmi kamat mértékét az ügyleti kamat két százalékpontnál megnövelt mértékénél magasabb összegben meghatározó általános szerződési feltételek tisztességtelenségére vonatkozóan. - Ugyancsak nem ellentétes az Irányelv rendelkezéseivel az a bírósági joggyakorlat sem, mely a késedelmi kamat mértékét rögzítő feltétel tisztességtelenségének jogkövetkezményeként a késedelmi kamatokat az ügyleti kamatok változatlanul hagyása mellett mellőzni rendeli.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

47. C-483/16. számú ügy – a deviza alapú kölcsönszerződéseket kötött fogyasztók kereseteinek bíróság általi érdemi elbírálását bizonyos tartalmi többletkövetelmények betartásától függővé tevő magyar szabályozás összeegyeztethetősége az uniós joggal (2018. május 31.)

 

A deviza alapú kölcsönszerződéseket kötött fogyasztók kereseteinek bíróság általi érdemi elbírálását meghatározott tartalmi többletkövetelmények betartásától függővé tevő magyar szabályozás abban az esetben egyeztethető össze az uniós joggal, ha maradéktalanul biztosítja a fogyasztók azon jogának érvényesülését, hogy a bírósági eljárásban követelhessék az eladó vagy szolgáltató azon jogalap nélküli gazdagodásának visszatérítését, mely a szerződés tisztességtelen feltételeinek alkalmazásából származott. - A bírósági szervezet tehermentesítéséhez és a gondos igazságszolgáltatáshoz fűződő általános érdekek – az ezen célok eléréséhez feltétlenül szükséges mértékben - a fogyasztóvédelem területén is elsőbbséget élvezhetnek az egyéni érdekekkel szemben.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

46. C-126/17. számú ügy – a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésben szereplő, a kölcsön összegére vonatkozó általános szerződési feltételek tisztességtelensége (2018. február 22.)

 

Az általános szerződési feltételek világos és érthető megfogalmazásának követelményéből következik, hogy ha a fogyasztó tényleges tartozását jelentő devizaösszeg pontos meghatározása csupán a kölcsön folyósításának időpontjában válik lehetségessé, akkor a szerződésnek minden ahhoz szükséges információt átlátható módon tartalmaznia kell, hogy ezt a számítást a fogyasztó is el tudja végezni. - A tisztességtelen általános szerződési feltételek miatti érvénytelenség kizárólag csak a tisztességtelen feltételeknek a nemzeti jog diszpozitív rendelkezéseivel való helyettesítése révén orvosolható.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

45. C-3/17 számú ügy – az online szerencsejáték-piachoz való hozzáférést a Magyarország területén található játékkaszinók üzemeltetői számára fenntartó magyar szabályozás összeegyeztethetősége a szolgáltatásnyújtás szabadságával (2018. február 28.)

 

Az a magyar törvényi szabályozás, amely a Magyarország területén található játékkaszinók üzemeltetői számára tartja fenn az online szerencsejáték-piachoz való hozzáférést, ellentétes a szolgáltatásnyújtás szabadságával, amennyiben e korlátozás nem minősül a kitűzött célok eléréséhez nélkülözhetetlen feltételnek, és e célok eléréséhez léteznek kevésbé korlátozó intézkedések. - Az uniós jog valamelyik alapszabadságát korlátozó nemzeti jogi szabályozás igazolására vonatkozó bizonyítékok szolgáltatása az adott korlátozó rendelkezést alkalmazó tagállam, illetve nemzeti hatóság kötelessége, a korlátozás igazolhatóságának hivatalból történő vizsgálatára a nemzeti bíróságok nem kötelezhetők.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

44. C-598/15. sz. ügy – fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésben szereplő kikötések tisztességtelen jellegének vizsgálhatósága a hitelező által bírósági végrehajtáson kívül megszerzett jelzálog-biztosíték birtokba adására és kiürítésére irányuló eljárásban (2017. december 7.)

 

A fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés biztosítékát képező ingatlan tulajdonjogát bírósági végrehajtáson kívül megszerző személy által az adóssal szemben az ingatlan birtokba adása és kiürítése iránt indított perben a 93/13/EGK irányelv abban az esetben sem alkalmazható, ha a fedezeti ingatlan tulajdonjogát a hitelező szerezte meg.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

43. C-306/16. sz. úgy – a munkavállalót megillető, 24 órás megszakítás nélküli pihenőidő kiadása (2017. november 9.)

 

A munkavállalót hétnaponként megillető, 24 órás megszakítás nélküli pihenőidő egy hétnapos időszakon belül bármikor kiadható, az uniós jog nem követeli meg, hogy azt legkésőbb a hat egymást követő munkanapot követő napon adják ki a munkavállalónak.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

42. C-404/16 sz. ügy – az ÁFA alapjának csökkentése zárt végű lízingszerződés lízingbeadó általi felmondása esetén (2017. október 12.)

 

Az ellenérték végleges csökkenése esetén a nemzeti jog nem zárhatja ki a hozzáadottértékadó alapjának megfelelő csökkentését – Ez az eset áll fenn, ha a zárt végű pénzügyi lízingszerződés keretében a lízingbeadó már nem követelheti a lízingbevevőtől a lízingdíj megfizetését, mivel a lízingbeadó a lízingszerződést a lízingbevevő szerződésszegése miatt felmondta – A héairányelv 90. cikkének (1) bekezdése közvetlen hatállyal rendelkezik

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

41. C-503/16 és C-506/16 sz. ügyek – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezete alól kizárható károk (2017. szeptember 14., illetve 2017. szeptember 7.)

A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás által fedezett károk köréből az uniós jog alapján nem zárhatók ki a szerződő-tulajdonos gyalogosként elszenvedett és a gépjárművét jogtalanul eltulajdonító személy által a biztosított gépjárművel szándékosan okozott vagyoni és nem vagyoni kárai, ezzel szemben kizárhatók a balesetért felelős gépjárművezetőnek a balesetben elhunyt házastársa halála miatt bekövetkezett anyagi kárai.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

40. C-186/16. számú ügy – az idegen pénznemben megállapított kölcsön árfolyamkockázatát a fogyasztóra hárító általános szerződési feltétel tisztességtelensége (2017. szeptember 20.)

A fogyasztói hitelszerződések egyedileg meg nem tárgyal feltétele, mely a hitel adós általi visszafizetésének pénznemét határozza meg, a szerződés elsődleges tárgya körébe tartozik, s ennek folytán nem minősülhet tisztességtelennek, ha megfogalmazása világos és érthető. - A világos és érthető megfogalmazás követelménye kiterjesztő módon értelmezendő, és – a nyelvtani érthetőségen túl - kiterjed a tartalmi értelemben vett érthetőségre is. - A deviza alapú kölcsönt nyújtó és az árfolyamkockázatot az adósra hárító hitelezőnek a szerződéskötést megelőzően, világos és érthető megfogalmazással, a hitel teljes költségére kiterjedően olyan tájékoztatást kell nyújtania a fogyasztónak, mely egyértelművé teszi a kölcsönnel összefüggő kockázatokat és mely alapján a fogyasztó értékelni tudja e kockázatoknak a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt következményeit is. - Egy szerződési feltétel tisztességtelen jellege az érintett szerződés megkötésének időpontjához viszonyítva értékelendő, azonban figyelemmel kell lenni mindazon körülményekre, amelyekről az eladónak vagy szolgáltatónak a szerződés megkötésének időpontjában tudomása lehetett, és amelyek az említett szerződés későbbi teljesítésére kihathattak. 

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

39. C-357/16. számú ügy – az adósságbeszedéssel foglalkozó társaságok tevékenységének a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv hatálya alá tartozása (2017. július 20.)

Az adósságbeszedő társaságok tevékenysége az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK irányelv hatálya alá tartozik. Az ilyen társaság által a követelésének beszedése érdekében alkalmazott gyakorlatok az ezen irányelv 2. cikkének c) pontja szerinti „termék” fogalmába tartoznak. E tekintetben nem bír jelentőséggel az a körülmény sem, hogy a tartozás fennállását bírósági határozat is megerősítette, és e határozatot végrehajtás céljából bírósági végrehajtónak adták át.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

38. C-75/16. számú ügy – A bíróság előtti perindítást megelőző peren kívüli közvetítői eljárás kötelezővé tétele a fogyasztók számára (2017. június 14.)

A bírósági eljárást megelőző peren kívüli közvetítési eljárás fogyasztók számára történő kötelezővé tétele összeegyeztethető az uniós joggal, amennyiben nem akadályozza a feleket az igazságszolgáltatási rendszer igénybevételéhez való joguk gyakorlásában. - A tagállamok ugyanakkor nem írhatják elő a fogyasztók számára az ügyvéd általi jogi képviseletet az alternatív vitarendezési eljárás vonatkozásában és nem korlátozhatják a fogyasztók azon jogát, hogy visszalépjenek a közvetítési eljárástól.

 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

37. C-564/15 számú ügy – az ÁFA-nak tévedésből az általános szabályok szerint történő megfizetése fordított adózás hatálya alá eső ügylet esetén (2017. április 26.)

Ha az értékesítő tévedésből az egyenes adózásra vonatkozó szabályok szerint állítja ki a számlát, s annak ÁFA-tartalmát be is fizette az adóhatóság részére, a beszerző nem élhet az adólevonás jogával, de – csalásra utaló körülmény hiányában - a nemzeti jognak lehetővé kell tennie, hogy a beszerző az értékesítőnek jogalap nélkül megfizetett ÁFA-t, akár közvetlenül az adóhatóságtól, visszaigényelhesse - Ellentétes az arányosság elvével, ha a nemzeti adóhatóság a fordított adózás hatálya alá tartozó értékesítés útján terméket beszerző adóalannyal szemben az adóhatóságnak fizetendő ÁFA 50%-át kitevő adóbírságot szab ki, miközben nem esett el adóbevételtől, és nem merül fel adócsalásra utaló körülmény.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

36. C-315/16. sz. ügy – a részben állami tulajdonban, részben magántulajdonában lévő erdőterület után járó Natura 2000 kompenzációs támogatás összegének meghatározása (2017. március 30.)

Ellentétes az uniós joggal egy részben állami tulajdonban, részben magántulajdonában lévő erdőterület kizárása a Natura 2000 kompenzációs támogatásból azon indoknál fogva, hogy annak egy része állami tulajdonban van. Ebben az esetben a magánszemély tulajdonos részére nyújtandó támogatás összegét a tulajdonában lévő terület nagyságának az állami tulajdonban lévő terület nagyságához viszonyított aránya alapján kell meghatározni.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

35. C-497/15. és C-498/15. sz. egyesített ügyek - az úthasználati díj megfizetésének elmulasztása miatt előirányzott büntetésekre vonatkozó magyar szabályozás arányossága (2017. március 22.)

Ellentétes az arányosság elvével az úthasználati díjjal kapcsolatos szankciókra vonatkozó, a jogsértés jellegét és súlyát figyelembe nem vevő, tisztán átalányjellegű és aránytalanul magas összegű büntetéseket előíró magyar szabályozás.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

34. C-154/15., C-307/15. és C-308/15. sz. egyesített ügyek - a fogyasztók olyan szerződési feltételek alapján fizetett összegek visszatérítéséhez való joga, amelyek tisztességtelen jellegét a bíróság megállapította (2016. december 21.)

Összeegyeztethetetlen a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésével egy olyan tagállami bírósági joggyakorlat, mely egy általános szerződési feltétel tisztességtelenségből eredő semmissége megállapításához fűződő joghatásokat kizárólag e megállapítást követő időszakra korlátozza. - A szerződés elsődleges tárgyának meghatározására vonatkozó szerződési feltételek is vizsgálandók a tisztességtelenség szempontjából, ha a fogyasztó a szerződéskötést megelőzően nem rendelkezett elegendő információval a szerződési feltételekkel és a szerződés megkötésének következményeivel kapcsolatban. - Amennyiben rendelkezésére állnak az ehhez szükséges jogi és ténybeli elemek, a nemzeti bíróság hivatalból köteles vizsgálni az Irányelv hatálya alá tartozó szerződési feltétel tisztességtelen jellegét.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

33. C-392/15 számú ügy – a közjegyzői hivatás gyakorlására vonatkozó állampolgársági feltétel a letelepedés szabadsága tükrében (2017. február 2.)

Az Európai Bíróság döntése értelmében ellentétes a letelepedés uniós jog által deklarált szabadságával a közjegyzői hivatás gyakorlásának magyar állampolgársághoz kötése, mert a közjegyzőkre bízott tevékenységek a magyar jogrendben nem jelentenek a közhatalom gyakorlásában való közvetlen és sajátos részvételt.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

32. C-42/15 sz. ügy – a fogyasztóknak a hitelszerződés kötelező tartalmi elemeivel kapcsolatos tájékoztatása (2016. november 9.)

A tagállamok megfoszthatják a kamat- és a költségköveteléstől azt a hitelezőt, aki elmulasztja valamely, az uniós jog által kötelezőnek minősített olyan tartalmi elem fogyasztói hitelszerződésben való világos és egyértelmű feltüntetését, melynek ismerete szükséges lenne ahhoz, hogy a fogyasztó a kötelezettségvállalásának mértékét értékelni tudja – A tagállamok továbbá előírhatják, hogy a feleknek a fogyasztói hitelszerződés részének tekintendő és a kötelező tartalmi elemeket tartalmazó valamennyi dokumentumot külön alá kell írniuk, a teljes harmonizációra tekintettel a kötelező tartalmi elemek listáját ugyanakkor nem jogosultak sem szűkíteni, sem pedig bővíteni.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

31. C-484/14. sz. ügy – a vezeték nélküli (WLAN-) hálózatok üzemeltetőinek felelőssége az általuk üzemeltetett hálózat segítségével harmadik személyek által elkövetett szerzői jogi jogsértésekért (2016. szeptember 15.)

A felelősség alóli mentesülés uniós jogban foglalt feltételeinek megvalósulása esetén az uniós jog kizárja a hírközlő hálózathoz való hozzáférést nyújtó szolgáltatónak (pl. WLAN-hálózat üzemeltetőjének) a harmadik személyek által az általa üzemeltetett hírközlő hálózat segítségével elkövetett szerzői jogi jogsértésekért fennálló kártérítési felelősségét, ám nem zárja ki, hogy a tagállamok a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére vagy megelőzésére kötelezzék. Nem ellentétes az uniós joggal továbbá az ilyen szolgáltatást nyújtó szolgáltató arra kötelezése, hogy az internet-hozzáférés jelszóvédelemmel való biztosítása, s – ezáltal – a felhasználók beazonosíthatósága révén akadályozza meg az utóbbiaknak az általa működtetett hálózat igénybe vételével elkövetett szerzői jogi jogsértéseit.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

30. C-341/15 számú ügy – a fel nem használt fizetett éves szabadság pénzbeli megváltásához való jog (2016. július 20.)

A munkaviszony megszűnésének okától és módjától függetlenül joga van a fel nem használt fizetett éves szabadság pénzbeli megváltására annak a munkavállalónak, aki a munkaviszony megszűnését megelőzően – pl. betegségéből adódóan - nem tudta felhasználni (teljesen, illetve időarányosan) a fizetett éves szabadságát.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

29. C-377/14 számú ügy - Az uniós fogyasztóvédelmi jog rendelkezéseinek nemzeti bíróságok általi alkalmazása (2016. április 21.)

Az uniós joggal ellentétes az a nemzeti jogi szabályozás, mely korlátozza a nemzeti bíróságokat abban, hogy hivatalból vizsgálják és elvessék a tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazását. - A fogyasztói jogvitában eljáró nemzeti bíróság köteles hivatalból vizsgálni és szankcionálni a hitelezőt terhelő tájékoztatási kötelezettség teljesülését. - A tagállami bíróságok nem jogosultak módosítani a tisztességtelen feltételek tartalmát, de kötelesek eltekinteni minden olyan feltétel alkalmazásától, melynek tisztességtelen jellege megállapítást nyert.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

28.  C-8/14. számú ügy – a fogyasztók jogainak gyakorlása tekintetében előírt jogvesztő határidők jogszerűségének szempontjai (2015. október 29.)

A fogyasztók jogainak gyakorlása tekintetében jogvesztő határidőt előíró nemzeti jogi rendelkezéseknek meg kell felelniük az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elvének, vagyis biztosítaniuk kell, hogy az érintett fogyasztók ténylegesen és hatékonyan élhessenek jogaikkal.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

27. C-419/14. számú ügy - ítéletet hirdetett az Európai Bíróság Gattyány György magyar üzletember 21 milliárdos ÁFA-perében (2015. december 17.)

Annak megállapítása érdekében, hogy a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének megváltoztatása visszaélésszerű gyakorlatnak tekintendő-e, valamennyi releváns ténybeli elem gondos megvizsgálása révén annak megállapítása szükséges, hogy a másik tagállamban való letelepedés ténylegesen megtörtént-e. Önmagában sem a vállalkozások közötti személyi összefonódás, sem pedig a kisebb adóteher elérése nem bizonyítja a visszaélést - Az uniós jogrend által biztosított alapjogokat figyelembe kell venni az utólagos ÁFA-megállapítás során, mivel ezen tevékenység – az Európai Unió Alapjogi Chartája értelmében - az uniós jog végrehajtásának tekintendő – A közigazgatási ügyben eljáró bíróságnak a párhuzamosan folyó büntetőeljárás során az uniós jogrend által biztosított alapjogokat sértő módon beszerzett, illetve felhasznált bizonyítékokat ki kell zárnia és amennyiben ebből következően a közigazgatási határozat megalapozatlanná válik, azt hatályon kívül kell helyeznie.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra! 

26. C-223/14. számú ügy – a másik tagállamba hivatalos úton kézbesíthető bíróságon kívüli irat fogalma (2015. november 11.)

Azon polgári és kereskedelmi ügyre vonatkozó magánokiratok is kézbesíthetők egy másik tagállamban lakó, vagy ott székhellyel rendelkező címzett részére a bírósági és bíróságon kívüli iratok hivatalos kézbesítésére vonatkozó uniós rendelet szerint, amelyeknek a hivatalos eljárás szerinti továbbítása valamely jog vagy polgári jogi, illetve kereskedelmi jogi igény gyakorlásához, bizonyításához vagy megóvásához szükséges. A rendelet szerinti kézbesítés nem tagadható meg arra való hivatkozással, hogy ugyanazon irat ugyanazon címzettnek történő kézbesítésére korábban más módon már sor került.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

25. C-32/14. számú ügy - közokiratba foglalt fogyasztói szerződések közvetlen végrehajthatósága az uniós fogyasztóvédelmi jog tükrében (2015. október 01.)

Az uniós fogyasztóvédelmi joggal nem ellentétes az a magyar szabályozás, mely lehetővé teszi a közjegyzői okiratba foglalt fogyasztói szerződések közvetlen, végrehajtási záradék útján történő végrehajtását anélkül, hogy a közjegyző a tisztességtelenség szempontjából megvizsgálta volna a szerződésben szereplő általános szerződési feltételeket.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

24. C-266/14 számú ügy – a munkaidő fogalmának értelmezése az „ügyféllátogató” munkakörben dolgozó munkavállalók vonatkozásában (2015. szeptember 10). 

Az olyan állandó, vagy szokásos munkavégzési hellyel nem rendelkező („ügyféllátogató „munkakörben dolgozó) munkavállalók esetén, akik minden nap lakóhelyükről közvetlenül utaznak a munkáltatójuk által kijelölt első ügyfélhez, valamint az utolsó ügyféltől közvetlenül utaznak haza a lakóhelyükre, munkaidőnek minősül a lakóhelyükről az első ügyfélhez, illetve az utolsó ügyféltől a lakóhelyükre történő utazással töltött idő.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

23. C-98/14. számú ügy - A pénznyerő automaták kaszinókon kívüli üzemeltetését tiltó magyar jogszabály a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének tükrében (2015. június 11.)

Egy olyan nemzeti jogszabály, amely átmeneti időszak biztosítása és a játékterem‑üzemeltetők kártalanításának előírása nélkül megtiltja a pénznyerő automaták kaszinókon kívüli üzemeltetését, a szolgáltatásnyújtás szabadsága korlátozásának minősül. E szabályozás csak abban az esetben igazolható közérdekből eredő nyomós okokkal, amennyiben elsősorban ténylegesen a fogyasztók játékfüggőséggel szembeni védelmére és a szerencsejátékokhoz kapcsolódó bűncselekmények és csalások megelőzésére vonatkozó célokat - koherens és szisztematikus módon - követ, továbbá megfelel az uniós jog általános elveiből fakadó követelményeknek, különösen a jogbiztonság és a bizalomvédelem elveinek, valamint a tulajdonhoz való jognak is.
 
A magánszemélyek számára közvetlenül jogot keletkeztető uniós jogi rendelkezések tagállamok által való megsértése, ideértve a tagállami jogalkotással történő megsértését is, azt vonja maga után, hogy a magánszemélyek jogosulttá válnak az e jogsértés miatt elszenvedett káruknak az e tagállam részéről való megtérítésére, amennyiben az említett jogsértés kellően súlyos, és közvetlen okozati összefüggés áll fenn a tagállamot terhelő kötelezettség megsértése és a jogsérelmet szenvedett személyek kára között.
 
A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!
 

22. C-96/14. sz. ügy - a biztosító szolgáltatásának feltételeit meghatározó általános szerződési feltétel tisztességtelenségének vizgsálhatósága hitelbiztosítási szerződés esetén (2015. április 23.)

A szerződési feltételek átláthatóságára vonatkozóan a 93/13 irányelvben foglalt követelményt kiterjesztően kell értelmezni, az nem korlátozható kizárólag a feltételek alaki és nyelvtani szempontból érthető jellegére, hanem azt is magában foglalja, hogy az átlagosan tájékozott, laikus fogyasztó e feltételek alapján képes legyen megérteni és átlátni azon mechanizmus konkrét működését is, amelyre az érintett feltételek utalnak, valamint az e mechanizmus és a többi feltételben előírt mechanizmus közötti viszonyt, oly módon, hogy a fogyasztó pontos és érthető szempontok alapján értékelhesse a számára ebből eredő gazdasági következményeket. Ha valamely szerződési feltétel megfogalmazása nem világos, akkor a fogyasztó számára legkedvezőbb értelmezés az irányadó.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

21. C-567/13. sz. ügy - törvényszéki hatáskör a tisztességtelen általános szerződési feltételek érvénytelensége tárgyában indított perek vonatkozásában

Főszabály szerint nem ellentétes az uniós joggal az a magyar perjogi rendelkezés, mely a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége tárgyában indított pereket a törvényszék hatáskörébe utalja. Ez azonban nem érvényes abban az esetben, ha a bíróság által megállapítható, hogy a helyi bíróságtól való áttétel olyan eljárási hátrányokat idéz elő, amelyek a fogyasztó számára rendkívül megnehezíthetik az uniós jogrend által biztosított jogok gyakorlását.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

20. C-482/13, C-484/13, C-485/13 és C-487/13 sz. egyesített ügyek - a fogyasztói jelzálogszerződésekben kikötött késedelmi kamat bíróság általi mérséklése (2015. január 21.)

A jelzálogalapú kölcsönszerződésekben kikötött és a törvényes mértéket meghaladó késedelmi kamat bíróság általi törvényes mértékűre mérséklését előíró nemzeti jogi rendelkezés csak akkor nem ellentétes a 93/13 irányelvvel, ha nem akadályozza meg a nemzeti bíróságot abban, hogy a késedelmi kamatot előíró szerződési feltétel tisztességtelen jellegét vizsgálja és a tisztességtelennek talált feltételt mellőzze. A fogyasztói szerződésekben szereplő feltételek "kiigazítását" előíró nemzeti jogi rendelkezések nem akadályozhatják a nemzeti bíróságot ezen feltételek tisztességtelen jellegének vizsgálatában és a tisztességtelenség jogkövetkezményeinek levonásában. 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

19.  C-449/13 sz. ügy - a hitelezőnek a hitelfelvevő tájékoztatására és hitelképességének ellenőrzésére vonatkozó kötelezettsége (2014. december 18.)

A fogyasztó előzetes tájékoztatására valamint hitelképességének vizsgálatára vonatkozó kötelezettségei teljesítését minden esetben a hitelezőnek kell bizonyítania, a tájékoztató átvételére és megismerésére vonatkozó szabványzáradék erre önmagában nem alkalmas. Egy ehhez hasonló szabványzáradék a bizonyítási terhet sem fordítja meg, az ebben az esetben is a hitelezőt terheli.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

18. C-333/13. számú ügy:  A gazdaságilag nem aktív migráns uniós polgárok szociális ellátáshoz való joga (2014. november 11.) 

Valamely uniós polgár a szociális ellátásokhoz való hozzáférést illetően csak akkor igényelhet a fogadó tagállam állampolgárainak járóval egyenlő bánásmódot, ha a fogadó tagállam területén tartózkodása megfelel a 2004/38 irányelv feltételeinek. A tagállamok megtagadhatják a szociális ellátások nyújtását a gazdaságilag nem aktív olyan uniós polgárok esetében, akik kizárólag azzal a céllal gyakorolják szabad mozgáshoz való jogukat, hogy szociális segélyben részesüljenek valamely másik tagállamban, noha nem rendelkeznek elegendő forrásokkal ahhoz, hogy tartózkodási jog illesse meg őket.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

17. C-359/11 és C-400/11 számú ügyek: a fogyasztók tájékoztatása a lakossági gáz és villamos energia árának módosítását megelőzően (2014. október 23.)

Tekintettel arra, hogy a fogyasztóknak joguk van vitatni a szolgáltatási ár megváltoztatását, a szolgáltatók a lakossági gáz és villamos energia árának változtatása előtt kötelesek megfelelő időben és részletesen tájékoztatni a fogyasztókat a díjváltoztatás indokairól, feltételeiről és mértékéről. Ezen tájékoztatás hiányában a díjemelés jogellenes.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 

16. C-34/13. sz. ügy: fogyasztói kölcsönszerződés biztosítékaként ingatlanra alapított jelzálogjog bíróságon kívüli érvényesítése az uniós fogyasztóvédelmi jog tükrében (2014. szeptember 10.)

Az uniós joggal abban az esetben nem ellentétes a fogyasztói jelzáloghitelek biztosítékául szolgáló ingatlant terhelő jelzálog bíróságon kívüli érvényesítése, ha a nemzeti szabályozás lehetővé teszi, hogy a bíróságok a követelés alapjául szolgáló általános szerződési feltétel érvényességének fogyasztó általi vitatása esetén hatékony, arányos és kellő visszatartó erővel rendelkező intézkedéssel biztosítsák a fogyasztók jogainak védelmét, vagyis a jelzálogjog érvényesítése iránti jogellenes végrehajtási eljárás felfüggesztését vagy megszüntetését.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

15. C-654/13. sz. ügy: késedelmi kamat fizetése az uniós jogot sértő módon visszatartott ÁFA-különbözet után (2014. július 17.)

A pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre eső, az uniós jogot sértő módon ésszerű határidőn belül vissza nem térített ÁFA összege után a magyar jog megsértésének esetére előirányzotthoz hasonló feltételekkel jár késedelmi kamat az adóalanyoknak.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

14. C-118/13. sz. ügy: a ki nem vett fizetett éves szabadság pénzbeli megváltásához való jog "örökölhetősége" (2014. június 12.)

Az Európai Bíróság döntése értelmében ellentétes az uniós joggal az olyan nemzeti jogszabály, illetve nemzeti gyakorlat, amely a munkavállaló halála esetén kizárja a ki nem vett szabadság pénzbeli megváltását.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

13. C-26/13 sz. ügy: ítéletet hirdetett az Európai Bíróság a Kásler-ügyben (2014. április 30.)

12C-616/11 sz. úgy: bizonyos fizetési módok kezelési pótdíjjal való "büntetése" (2014. április 09.)

A tagállamok általános jelleggel megtilthatják, hogy a kedvezményezettek bizonyos fizetési módok esetén kezelési pótdíjat számítsanak fel.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

11. C-565/12 sz. ügy: a hitelezőt terhelő előzetes hitelképesség-vizsgálatra vonatkozó kötelezettség elmulasztásának szankcionálása (2014. március 27.)

A 2008/48/EK irányelv által előírt hitelképesség-vizsgálat hitelező általi elmulasztását a tagállamoknak hatékony módon kell szakcionálniuk, s a szankcióknak megfelelő visszatartó erővel kell rendelkezniük.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

10. C-466/12. számú ügy: a hiperlinkek szerzői jogi értékelése (2014. február 13.)

Más nyilvánosság hiányában nem jelenti a szerzői jogok sérelmét egy internetes oldalon más oldalakon közzétett és bárki számára korlátozás nélkül, szabadon hozzáférhető művekre mutató hiperlinkek elhelyezése. 

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

9. C-26/13 számú ügy: főtanácsnoki indítvány a magyar devizahiteles ügyben (2014 február 12.) 

A BÍróság svéd főtanácsnoka szerint a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződéseknek a folyósításkor és a törlesztéskor alkalmazandó árfolyam-típust meghatározó általános szerződési feltételeinek a tisztességtelenség szempontjábó történő vizsgálata nem zárható ki teljes mértékben, és az uniós jog nem tiltja meg azt sem, hogy a tisztességtelen feltételek miatti részleges érvénytelenséget a bíróság a fogyasztó érdekében orvosolja, ha az a teljes szerződés - fogyasztóra nézve sérelmes - megdőlését eredményezné.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

8. C-385/12 számú ügy: magyar különadóval kapcsolatos ügyben hirdetett ítéletet az Európai Bíróság (2014. február 05.) 

A bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett magyar különadó - tényleges hatásait tekintve - ellentétes lehet a letelepedés szabadságának uniós jogi alapelvével.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

7. C-176/12 sz. ügy: Az EU Alapjogi Chartája 27. Cikkének horizontális közvetlen hatálya (2014. január 15.)

A munkavállalóknak a EU Alapjogi Chartájában rögzített, tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogára közvetlenül nem lehet hivatkozni a nemzeti jogi rendelkezésekkel szemben.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

6. C-22/12 sz. ügy: a kötelező gépjármű-biztosításnak ki kell terjednie a közúti balesetek áldozatai hozzátartozóinak nem vagyoni kárainak megtérítésére is (2013. október 24.) 

Amennyiben a nemzeti jog lehetővé teszi, hogy a közúti baleset károsultjának családtagjai kártérítést igényeljenek az elszenvedett nem vagyoni káraik után, e kártérítésre ki kell terjednie a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnak.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

5. C-218/12 sz. ügy: joghatóság határon átívelő fogyasztói szerződésekből eredő jogviták esetén (2013. október 17.)

A fogyasztó lakóhelye szerinti tagállam bíróságai joghatóságának megállapításának nem szükséges feltétele, hogy a szerződés azon technikai eszköz (pl. internet) révén jöjjön létre, melynek segítségével a fogyasztóval szerződő vállalkozás üzleti tevékenységét ezen tagállam irányában kifejti.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

 4. C-5/13 sz- ügy: EU-jogba ütközött a külföldi rendszámú gépjármű használata miatt kiszabandó bírsággal kapcsolatos magyar jogszabály (2003. október 10.)

Az Európai Bíróság szerint a munkavállalók szabad mozgásának akadályát képezte a külföldi rendszámú gépjárművek használatával kapcsolatos magyar szabályozás, mivel egyrészt kizárta a jogszerű használat utólagos igazolásának lehetőségét, másrészt pedig aránytalan mértékű bírságot irányozott elő.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

3. C-59/12 sz. ügy: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen üzleti magatartás tilalma az állami betegbiztosítási pénztárakra is kiterjed (2013. október 03.) 

Sem a közérdekű feladat, sem pedig a közjogi státusz nem jelent mentességet az állami betegbiztosítási pénztárak számára a tisztességtelen piaci magatartás tilalma alól.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

2. C-32/12 sz. ügy: a kérelemhez kötöttség elvének alkalmazása a fogyasztóvédelmi jogvitákban (2013. október 03.) 

Az Európai Bíróság szerint a kérelemhez kötöttség polgári eljárásjogi alapelvének merev alkalmazása az uniós fogyasztóvédelmi jog hatékony érvényesülését veszélyeztetheti.

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

1. C-509/11 sz. ügy: vasúti járatok késése (2013. szeptember 26.) 

A vis maior sem lehet mentség a vasúti személyszállítást végző társaság számára az uniós rendeletben rögzített menetjegyár-visszatérítési kötelezettség teljesítése alól!

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

A teljes cikk elolvasásához kattintson az ügyszámra!

Ezt a honlapot dr. Fülöp Botond, a Pécsi Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a https://www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatók.



Elérhetőség

Dr. Fülöp Botond

Pécs, Király u. 15.

Komló, "Tröszt" irodaház
Pécsi út 1.


Tel./Fax: +36.72/281-299
Mobil: +36.70/592-7517