Igazolások kiadása a munkaviszony megszüntetése esetén

"Tisztelt Ügyvéd Úr! Segítséget szeretnék kérni Öntől. Majdnem ... éve alkalmazásban állok/álltam egy cégnél,ahol azonnali hatállyal felmondtam,az egészségügyi és idegi állapotomra hivatkozva.Nem bírom ott tovább,a folyamatos nyomás és stressz kikészített.Valamint kaptam egy jó lehetőséget és úgy éreztem el kell fogadnom az ajánlatot. A felmondási időt nem töltöttem le.A jelenlegi munkahelyemen,havi ... Ft-ot kerestem,az új munkáltatónál megkapnám a ... Ft-ot. Megfenyegetett a mostani főnököm,hogy nem fogja kiadni a papírjaimat és,ha kell fél évig is ott tart a cégnél. Azt szeretném tudni,hogy van erre lehetősége? Illetve kezdhetek-e munkaviszonyt másik cégnél a kilépő papírjaim nélkül? Válaszát előre is köszönöm,..."

Tisztelt Kérdező!

Az Ön főnökének eljárása jogsértő. A Munka Törvénykönyvének 80.§-a ugyanis kötelező jelleggel előírja, hogy a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.  A főnökének természetesen arra sincs lehetősége, hogy Önt akarata ellenére ott tartsa a cégnél. A munkavállaló ugyanis mind a határozatlan, mind pedig a határozott idejű munkaviszonyát megszüntetheti felmondással, ám az utóbbit köteles megindokolni és a felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna. 

Ha az Ön munkáltatója úgy gondolja, hogy Ön jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyát, akkor kérheti a jogellenes munkavállalói munkaviszony-megszüntetés törvényben foglalt jogkövetkezményeinek alkalmazását. A munkavállaló ugyanis, ha munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, köteles a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni. Ha ezen összeg a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét nem haladja meg, akkor a munkáltató az igényét közvetlenül fizetési felszólítással is érvényesítheti, mellyel szemben a munkavállalónak kell pert indítania. Ha viszont a munkáltató igénye a fenti összeghatárt meghaladja, akkor azt csak peres úton érvényesítheti. Hansúlyozni szeretném ugyanakkor, hogy mindez semmilyen módon nem érinti a munkáltató azon kötelezettségét, hogy a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. 

Megjegyzem, ha a munkaviszonyt a munkavállaló szünteti meg az azonnali hatályú felmondással – miután ezt a munkáltató súlyos kötelezettségszegése előzi meg –, a munkáltató köteles a munkavállaló részére annyi időre járó távolléti díjat kifizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén a munkavégzés alóli felmentés tartamára járna, továbbá ki kell részére fi­zetni az Mt. 77. §-a alapján számított végkielégítést. Ha ezt a munkáltató önként nem teszi meg, akkor ezen jogkövetkezmények alkalmazása iránt a munkavállaló 3 éven belül keresetet indíthat, viszont ebben az esetben az azon­nali hatályú felmondás jogszerűségének bizonyítása a munkavállalót terheli.

Ha a munkáltatója jogellenesen nem adja ki Önnek az igazolásokat, ennek érdekében pert indíthat a munkáltató ellen. Egy ilyen kereseti kérelem esetén célszerű  a kérelem teljesítését a keresetlevélben ideiglenes intézkedés formájában kérni. Ezen kérelem sikere szinte biztosra vehető, mivel a Pp. 357.§-a értelmében a munkáltatói igazolás kiadása iránti kérelem  különös méltánylást érdemlő jogvédelmi igénynek minősül. Valószínű tehát, hogy a bíróság már röviddel a keresetlevél benyújtását követően kötelezni fogja a munkáltatót az igazolások kiadására.

Végül az igazolások kiadásának jogsértő megtagadása miatt itt panaszt is tehet a munkáltató ellen a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságán.

Mivel az online jogi tanácsadás nem alkalmas a probléma teljes körű feltárására, az így adott válasz sem lehet minden kétséget kizáróan pontos. Az online jogi tanácsadás ezen formájában az Ön által vázolt eset csak korlátozottan ismerhető meg, nincs mód személyes konzultációra, az iratanyag áttekintésére, illetve a többi fél nyilatkozatának beszerzésére, álláspontja megismerésére. Az online jogi tanácsadás ennél fogva nem alkalmas minden szempont figyelembe vételével megadott, teljes körű válasz megadására.
 

Mindezen előbbi okokra tekintettel e szolgáltatás igénybevételével adott tanácsért semmilyen felelősséget nem áll módomban vállalni! Kérem, hogy válaszaimat iránymutatásnak tekintve esetleges jogi lépések megtétele előtt mindeképpen konzultáljon szakemberrel!

Az ingyenes online tanácsadás igénybevételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy a nagyobb körben érdeklődésre számot tartó kérdései, illetve az ezekre adott válaszok - anonimizált formában, az Ön bármilyen módon történő azonosítását kizáró módon - honlapomon közzétételre kerüljenek.

 


Ezt a honlapot dr. Fülöp Botond, a Pécsi Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a https://www.magyarugyvedikamara.hu  honlapon találhatók.



Elérhetőség

Dr. Fülöp Botond

Pécs, Király u. 15.

Komló, "Tröszt" irodaház
Pécsi út 1.


Tel./Fax: +36.72/281-299
Mobil: +36.70/592-7517