Jogerősen megnyert "devizahiteles" ügy - több, mint hatmillió forintot fizetett vissza a bank a fogyasztónak

Ha a pénzintézet nem tájékoztatta érthető és világos módon a fogyasztót a deviza alapú elszámolásból és az árfolyam változásából eredő kockázatokról, a szerződés teljes érvénytelenségének jogkövetkezményeként köteles visszatéríteni a fogyasztónak az utóbbi által megfizetett törlesztések forintösszegének és a ténylegesen folyósított kölcön forintösszegének a különbségét.

Ügyfél gépjármű-vásárlás finanszírozása céljából svájci frank alapú fogyasztói kölcsönszerződést kötött az alperesi pénzintézettel. Jóllehet a szerződés részét képező általános szerződési feltételek korlátlanul ügyfélre hárították a deviza alapú elszámolásból eredő kockázatokat, a kölcsönszerződés létrejöttét megelőzően a pénzintézet képviselője nem tájékoztatta ügyfelet a deviza alapú elszámolásból, illetve az árfolyam változásából eredő kockázatokról, a törvény által kötelezően előírt árfolyamkockázattal kapcsolatos írásbeli tájékoztatást pedig sem a kölcsönszerződés, sem annak mellékletei nem tartalmaztak és a pénzintézet külön okiratban sem bocsátott ügyfél rendelkezésére írásos tájékoztatást az árfolyamkockázattal kapcsolatban.

Ügyfél teljesítette a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségeit. A szerződés ez okból történt megszűnését követően a pénzintézet arról tájékoztatta ügyfelet, hogy összesen 9.343.090,- Ft törlesztést fizetett meg a részére a 2.943.000,- Ft összegű kölcsön ellenértékeként.

Ezt követően ügyfél nevében és képviseletében felszólítottam a pénzintézetet, hogy a szerződésnek az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatás hiányából eredő (teljes) érvénytelenségének a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának 10/2025. JEH számú határozata szerinti jogkövetkezményeként 15 napon belül fizessen meg ügyfél részére 6.400.090,-Ft-ot, mely összeg az általa teljesített törlesztések összege (9.343.090,-Ft), valamint a pénzintézet által a részére ténylegesen folyósított kölcsönösszeg (2.943.000,-Ft) különbségének felel meg.

A pénzintézet a felszólításban foglaltak teljesítését visszautasította. Erre tekintettel ügyfél pert indított a Járásbíróság előtt a pénzintézettel szemben, melyben 6.400.090 Ft, ennek késedelmi kamatának megfizetésére, valamint a perköltség megfizetésére kérte alperest kötelezni. A keresetlevélben a Kúria több jogegységi hatályú és precedensképes határozatára is hivatkoztam, közöttük arra is, melyben a Kúria alperes, mint kölcsönnyújtó által megkötött és a perbeli kölcsönszerződéssel megegyező szövegezésű, valamint megegyező általános szerződési feltételeket tartalmazó szerződés kapcsán megállapította, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó, alperes által alkalmazott szerződési feltételek nem világosak és nem érthetők, ezért a kölcsönszerződés teljes egészében érvénytelen. A Kúria egy másik precedensképes határozata értelmében pedig egy adott pénzintézet által a deviza alapú hiteleknél alkalmazott úgynevezett árfolyamkockázati tájékoztató megfelelősége tárgyában hozott, közzétett kúriai ítélet ebben a kérdésben kötelező erővel bír. A pénzintézetek által alkalmazott árfolyamkockázati tájékoztatók megfelelőségét elbíráló kúriai ítéletek ugyanis kötelező erejű, úgynevezett precedens határozatoknak minősülnek a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. §-a alapján, amelyektől a Kúria is legfeljebb a Bszi. 32. § (1) bekezdés b) pontja szerinti előzetes döntéshozatali indítvány alapján lefolytatott jogegységi eljárás eredményeként térhetne el. Ebből következően a perben a bíróság nem állapíthatta meg azt, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó, alperes által alkalmazott általános szerződési feltételek világosak és érthetőek, vagyis, hogy nem tisztességtelenek.

A perbeli kölcsönszerződés teljes érvénytelenségének jogkövetkezményeként a szerződés határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánítását kértük, mégpedig a felek közötti elszámolásra kiterjedő, összegszerűen is megjelölt határozott kereseti kérelmemnek megfelelően. Az árfolyamkockázatra vonatkozó tájékoztatás tisztességtelensége miatt teljes egészében érvénytelen fogyasztói kölcsönszerződések esetén foganatosítandó elszámolás módját a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának 10/2025. JEH számú határozata rendezte az Európai Unió Bírósága által a C-630/23. számú ügyben 2025. április 30. meghozott ítélet alapján. Eszerint amennyiben a fogyasztóval kötött deviza alapú kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés az árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezésének tisztességtelen jellege miatt teljes egészében érvénytelen, a szerződés érvényessé nyilvánításának nincs helye, kivéve, ha azt a fogyasztó - megfelelő tájékoztatás után - kéri. Ebben az esetben a teljes egészében érvénytelen deviza alapú szerződéseknél a hatályossá nyilvánítás olyan marasztalásnak felel meg, amely szerint a fogyasztó a pénzügyi lízingszerződés esetén köteles a pénzügyi intézménynek visszaadni a lízingtárgyat, annak hiányában megfizetni a helyébe lépő értéket és a felszólítástól annak törvényes mértékű késedelmi kamatait (régi Ptk. 301. §), kölcsönszerződés esetén visszatéríteni a ténylegesen folyósított kölcsönösszeget és a felszólítástól kezdve annak törvényes mértékű késedelmi kamatát (régi Ptk. 301. §), míg a pénzügyi intézmény mindkét esetben köteles a fogyasztónak visszatéríteni az érvénytelen szerződés alapján neki bármilyen jogcímen megfizetett összegeket és a felszólítástól annak törvényes mértékű késedelmi kamatait (régi Ptk. 301. §). A 10/2025. JEH számú határozat értelmében tehát, amennyiben a fogyasztó nem kéri a szerződés érvényessé nyilvánítását, a fogyasztói kölcsönszerződés árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezésének (rendelkezéseinek) tisztességtelen jellege miatti teljes érvénytelenségének jogkövetkezményeként a feleknek el kell számolniuk egymással szemben a szerződés teljesítéseként a másik félnek ténylegesen megfizetett forintösszegeket, valamint a felszólítás időpontjától számított késedelmi kamatokat.

Az elsőfokú bíróság a keresetet teljes egészében alaposnak találta és mivel annak az alperesi elszámoláson alapuló összegszerűségét alperes nem tudta vitatni, a perben megtartott első tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletében annak megfelelően marasztalta az alperesi pénzintézetet. Mivel pedig utóbbi nem fellebbezte meg az elsőfokú bíróság ítéletét, az jogerőssé vált.