Insolvenzgeld, vagyis "csődpénz" iránti munkavállalói igény érvényesítése Németországban

Irodánknak két magyar munkavállaló adott megbízást egy német munkáltatóval kötött munkaszerződés alapján járó, de ténylegesen ki nem fizetett munkabér iránti igényük érvényesítésére.
 
A német céghez eredmény nélkül intézett ügyvédi felszólító levelet követően európai fizetési meghagyás kibocsátását kezdeményeztük. Még a fizetési meghagyás kibocsátását megelőzően tudomást szereztünk azonban arról, hogy időközben a munkáltató felszámolására vonatkozó kérelmet nyújtottak be az illetékes német bíróságra. Tekintettel a cég immár kétségtelenné vált fizetésképtelenségére, az európai fizetési meghagyás iránti kérelmünket visszavontuk, majd pedig, miután a német bíróság elrendelte a cég felszámolását, Insolvenzgeld, vagyis - elegánsabb magyar terminológiát nem találván: -  "csődpénz" iránti kérelmet nyújtottunk be a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség illetékes szervéhez, egyúttal megbízóink munkabér iránti igényét a felszámolóbiztosnál hitelezői igényként is bejelentettük. (Itt szeretnénk megjegyezni, hogy a hitelezői igény bejelentése Németországban - szemben hazánkkal - ingyenes. Minálunk persze nyilván gazdagabbak a hitelezők, több a kidobni való pénzük...)
 
Mi is az az Insolvenzgeld?
 
A német Sozialgesetzbuch (Szociális elltásákról szóló törvénykönyv) úgy rendelkezik, hogy amennyiben a munkavállaló a munkabérét a munkáltató fizetésképtelensége miatt csak részben, vagy egyáltalán nem kapja meg, az elmaradt munkabért az állam Insolvenzgeld formájában kifizeti a munkavállalónak, s azt a továbbiakban az állam érvényesíti a munkáltatóval szemben a felszámolási eljárás keretében. Az Insolvenzgeld iránti igény a munkaviszonynak a fizetésképtelenséggel kapcsolatos eseményt megelőző három hónapjára vonatkozóan áll fenn, tehát legfeljebb három havi munkabér kifizetésére van lehetőség. Fizetésképtelenséggel kapcsolatos eseménynek minősül a felszámolási eljárás elrendelése, a felszámolási eljárás elrendelése iránti kérelem vagyonhiány okán történő elutasítása, valamint a tevékenység teljes beszüntetése, feltéve, hogy ennek időpontjáig felszámolási eljárás iránti igényt nem terjesztettek elő és annak elrendelésére - vagyonhiány okán - nyilvánvalóan nem lehet számítani. A tevékenység teljes beszüntetése akkor állapítható meg, ha a munkáltató tartósan nem fejt ki semmiféle üzleti célt szolgáló tevékenységet. Amennyiben a munkaviszony a fizetésképtelenségi esemény bekövetkezését megelőzően már megszűnt, az Insolvenzgeld iránti igény a munkaviszony utolsó három hónapja tekintetében áll fenn. Ugyanez a szabály vonatkozik arra az esetre, ha a munkavállaló a fizetésképtelenségi eseményről nem tudva folytatta a munkát a munkáltatónál.
 
Az Insolvenzgeld összege a nettó munkabérnek felel meg, alapját képezik a munkabéren felül folyósított olyan juttatások is, mint például a túlórák ellenértéke, a különleges juttatások, az önkéntes beteg- és ápolási biztosítási hozzájárulások, a jutalékok, étkezési és utazási költségtérítések stb., nem képezi azonban az Insolvenzgeld alapját a ki nem vett éves szabadság ellenértéke. Az Insolvenzgeld a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség honlapján található űrlap révén kérelmezhető, amihez természetesen érdemes csatolni a kérelem alaposságát igazoló mellékleteket (munkaszerződés, bérkimutatások, felmondás stb.).
 
Az Insolvenzgeld adómentes, ugyanakkor az egyéb adóköteles jövedelmekre alkalmazandó adómérték megállapításakor figyelembe veendő.
 
Kérelmünknek megfelelően a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség a kérelem beérkezését követő két héten belül (!) átutalta ügyfeleinknek a nekik járó, ám a munkáltató által ki nem fizetett nettó munkabér összegét. (A német hatóságok eljárásának bürokrácia-mentessége és gyorsasága - úgy gondolom - követendő példa lehetne a magyar hatóságok számára is...)
 
Javasoljuk tehát minden olyan Németországban munkát vállalt munkavállalónak, akinek munkabérét a munkáltató nem, vagy nem teljesen fizette ki, hogy tájékozódjék az Insolvenzgeld iránti igény fennállásával kapcsolatban, mert a kérelem benyújtása a munkabér peren kívüli, gyors kifizetését eredményezheti.
 
A honlapon található információk csupán tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi vagy egyéb szakmai tanácsnak. A felhasználó ezen információkra alapított döntése, illetve cselekménye ennél fogva kizárólag a felhasználó felelőssége. Amennyiben tanácsra van szüksége konkrét jogi problémájával kapcsolatban, vagy a honlapon közölt információkról szeretne további tájékoztatást kapni, kérem, döntése meghozatala előtt feltétlenül lépjen kapcsolatba velem.
 

Hasonló jogi problémája van? Lépjen velem kapcsolatba itt!

Regisztráljon honlapomra! Évi 3.000,- Ft használati díj megfizetése ellenében - a Felhasználási Feltételekben foglaltak szerint - egy éven át korlátlan hozzáférést kap a honlap díjköteles tartalmi elemeihez is, melyek jelenleg az alábbiak:

Ezen túl, a regisztrált felhasználókat e-mailben tájékoztatom, valahányszor új tartalom kerül a honlapra.

A regisztráció édekében töltse ki az alábbi regisztrációs űrlapot!

 


Új regisztráció






Ezt a honlapot dr. Fülöp Botond, a Pécsi Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a https://www.magyarugyvedikamara.hu  honlapon találhatók.



Elérhetőség

Dr. Fülöp Botond

Pécs, Király u. 15.

Komló, "Tröszt" irodaház
Pécsi út 1.


Tel./Fax: +36.72/281-299
Mobil: +36.70/592-7517