C-537/22. számú ügy (2024. január 11.)

Nem ellentétes a uniós joggal a magyar korlátozott precedensrendszer, melynek keretében a bíróságok jogkérdésben eltérhetnek a Kúria valamely közzétett határozatától, de az eltérést indokolni kötelesek. Ellentétes ugyanakkor az uniós joggal a NAV azon gyakorlata, mely annak bizonyítása érdekében, hogy az adóalany nem tudott és nem kellett tudnia arról, hogy adócsalásos ügyletben vesz részt, az utóbbira hárítja a beszállítójára vonatkozó összetett és alapos ellenőrzések lefolytatásának kötelezettségét.

A Fővárosi Törvényszék előzetes döntéshozatali kérelmében foglalt kérdésekre válaszolva az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy nem ellentétes az uniós joggal az a korlátozott magyar precedensrendszer, melynek az a lényege, hogy a bíróság az ítéletében indokolni köteles, ha jogkérdésben eltér a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától. Az eltérési lehetőség melletti indokolási kötelezettség előírása ugyanis nem akadályozza a magyar bíróságokat abban, hogy eltérjenek a Kúria valamely határozatától, ha úgy ítélik meg, hogy az - az uniós jog valamely rendelkezésének a Bíróság által ítélet vagy indokolt végzés formájában adott értelmezésére tekintettel - nem áll összhangban az uniós joggal. A Bíróság azt is egyértelművé tette ugyanakkor ítéletében, hogy az eltérési lehetőség megvonása, vagyis a merev precedensrendszer ellentétes lenne az uniós jog – tagállami jogokkal szembeni - elsődlegességének elvével, mely arra kötelezi a tagállamok valamennyi szervét, hogy biztosítsák a különböző uniós jogi normák teljes érvényesülését, mivel a tagállamok joga nem befolyásolhatja a különböző normáknak az említett államok területére nézve elismert hatását. Az a nemzeti bíróság ugyanis, amely előzetes döntéshozatali kérelemmel fordult a Bírósághoz, az alapügy elbírálásánál kötve van a Bíróság által az uniós jog szóban forgó rendelkezései tekintetében adott értelmezéshez, és így adott esetben mellőznie kell valamely felsőbb szintű bíróság értékelését, ha úgy ítéli meg, hogy a Bíróság által adott értelmezésre tekintettel azok nem állnak összhangban az uniós joggal, adott esetben eltekintve az őt arra kötelező nemzeti szabály alkalmazásától, hogy feleljen meg e felsőbb szintű bíróság határozatainak.

Ellentétesnek találta ugyanakkor a Bíróság a 2006/112/EK irányelvvel, valamint az adósemlegesség és a jogbiztonság elvével azt a magyar adóhatósági gyakorlatot, mely az adóalanyra hárítja annak bizonyítását, hogy utóbbi nem tudott arról, hogy a részére számlát kibocsátó adóalany áfacsalásban vett részt, ennek érdekében azt várja el az adóalanytól, hogy összetett és alapos ellenőrzést folytasson le azzal kapcsolatban, hogy a számlát kibocsátó adóalany eleget tett-e az áfa megfizetésével kapcsolatos kötelezettségeinek és az előzetesen felszámított adó levonását pusztán arra hivatkozva tagadja meg, hogy a szóban forgó ügylet körbeszámlázásos láncolat részét képezi. Mivel a levonási jog megtagadása ezen jog alapvető elvének alkalmazása alóli kivételt képez, az adóhatóságok (és nem az adóalanyok) feladata, hogy a jogilag megkövetelt módon bizonyítsák azon objektív tényezők fennállását, amelyek alapján az a következtetés vonható le, hogy az adóalany adócsalást követett el, illetve tudta vagy tudnia kellett volna, hogy a levonási jog alátámasztására hivatkozott ügylettel ilyen csalásban vesz részt. Ezt követően a nemzeti bíróság feladata annak ellenőrzése, hogy az érintett adóhatóságok bizonyították-e az ilyen objektív tényezők fennállását. Az adóalanytól nem várható el, hogy olyan összetett és alapos ellenőrzéseket végezzen, mint amelyek lefolytatására az adóhatóságnak lehetősége van és mely ellenőrzések lefolytatása nem is a feladata, mint ahogy nem követelhető meg általános jelleggel annak ellenőrzése sem, hogy a számla kibocsátója eleget tett-e az adóbevallási és .fizetési kötelezettségének . Ezen kötelezettségek előírása már meghaladná ugyanis azt a mértéket, mely az adócsalások elleni küzdelemre történő hivatkozással igazolható, s így ellentétes lenne mind az adósemlegesség, mind pedig a jogbiztonság elvével.

A Bíróság ítéletét itt elolvashatja.