C-32/12 sz. ügy: a kérelemhez kötöttség elvének alkalmazása a fogyasztóvédelmi jogvitákban (2013. október 03.)

Az Európai Bíróság szerint a kérelemhez kötöttség polgári eljárásjogi alapelvének merev alkalmazása az uniós fogyasztóvédelmi jog hatékony érvényesülését veszélyeztetheti.

Az alapügy tényállása szerint egy spanyol magánszemély egy autókereskedésben nyitható tetejű személyautót vásárolt. A tetőszerkezet tömítésének hibája folytán azonban az esővíz befolyt az utastérbe. Miután a vásárló több ízben kísérelte meg - eredménytelenül - a hiba kijavíttatását (ugye, ismerős?), a gépjármű kicserélésére vonatkozó igényt jelentett be az eladónak, aki ezt azonban megtagadta. Ezt követően a vásárló az adásvételi szerződés felbontása, illetve a vételár visszafizetése iránt keresetet indított az illetékes spanyol bíróság előtt. A bíróság álláspontja szerint a hiba nem olyan mértékű, ami a szerződés felbontását és a vételár visszafizetését indokolná, legfeljebb a vételár megfelelő csökkentésére adna okot. A fogyasztási cikkek adásvételéről és a kapcsolódó jótállásról szóló uniós irányelv (1999/44/EK) szintén úgy rendelkezik, hogy amennyiben az átadott fogyasztási cikk hibája csekély mértékű, a fogyasztó nem állhat el a szerződéstől, legfeljebb a vételár megfelelő leszállítását igényelheti. Az alapügy felperese azonban ilyen értelmű kereseti kérelmet a perben nem terjesztett elő, így az alapügyben eljáró spanyol bíróság, melyet (a magyar bíróságokhoz hasonlóan) köt a kérelemhez kötöttség elve, azzal a helyzettel találta szembe magát, hogy a rá nézve kötelező perjogi rendelkezések alapján a fogyasztó keresetét teljes egészében el kell utasítania, holott a vételár megfelelő csökkentésének nyilvánvalóan helye lenne. Ilyen körülmények között tette fel az alapügyben eljáró spanyol bíróság Európai Bíróságnak azt a kérdést, hogy a szigorú kérelemhez kötöttséget előírő eljárásjogi szabály összeegyeztethető-e az 1999/44/EK irányelv rendelkezéseivel. Az Európai Bíróság ma meghozott ítéletében úgy foglalt állást, hogy bár a polgári eljárásjogi szabályok és elvek meghatározása a tagállamok hatáskörébe tartozik, ezek azonban mégsem lehetnek olyanok, hogy a gyakorlatban lehetetlenné, vagy aránytalanul nehézzé tegyék az uniós jogok, így például az uniós fogyasztóvédelmi rendelkezésekből eredő jogosltságok teljes és hatékony érvényesülését. Az Európai Bíróság megállapította, hogy a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítását célzó uniós fogyasztóvédelmi rendelkezések hatékony érvényesülését sérti, ha a fogyasztóvédelmi jogvitában eljáró bíróság nem alkalmazhatja hivatalból a vételár csökkentésének lehetőségét, függetlenül attól, hogy a felperes ilyen irányú kereseti kérelmet - akár másodlagos formában - előterjesztett-e. Az ítélet jelentősége abban foglalható össze, hogy az Európai Bíróság - legalábbis a fogyasztóvédelmi jogviták tekintetében - újabb "rést ütött" a kérelemhez kötöttség elvén, s a nemzeti bíróságok döntési lehetőségének kiterjesztésével kívánja az uniós fogyasztóvédelmi rendelkezések teljes és hatékony érvényesülését elősegíteni. A Bíróság ítéletéről kiadott sajtóközleményt itt olvashatja.

A honlapon található információk csupán tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi vagy egyéb szakmai tanácsnak. A felhasználó ezen információkra alapított döntése, illetve cselekménye ennél fogva kizárólag a felhasználó felelőssége. Amennyiben tanácsra van szüksége konkrét jogi problémájával kapcsolatban, vagy a honlapon közölt információkról szeretne további tájékoztatást kapni, kérem, döntése meghozatala előtt feltétlenül lépjen kapcsolatba velem.

Dr. Fülöp Botond

Ezt a honlapot dr. Fülöp Botond, a Pécsi Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a https://www.magyarugyvedikamara.hu  honlapon találhatók.