CSOK a családnak!
Kérdések és válaszok a családok otthonteremtési kedvezményével kapcsolatban
FIGYELEM! A CSOK-KAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK AZ ALÁBBI CIKK MEGÍRÁSA ÓTA MEGVÁLTOZTAK, EZÉRT AZ ITT OLVASHATÓK MÁR NEM FELTÉTLENÜL AKTUÁLISAK. AMINT IDŐM ENGEDI, AZ ÚJ SZABÁLYOKNAK MEGFELELŐEN AKTUALIZÁLOM A CIKK TARTALMÁT.
2. Mire vehető igénybe?
29. Mi a teendő abban az esetben, ha a támogatott személy a lakásigényét a lakás cseréjével, vagy a lakás értékesítését követően másik lakás építése vagy vásárlása útján szeretné kielégíteni anélkül, hogy vissza kelljen fizetnie a támogatás összegét?
1. Mit jelent a „CSOK” rövidítés és mi a CSOK?
A CSOK a családok otthonteremtési kedvezménye, az ún. szocpol „jogutódja”, mely a központi költségvetésből finanszírozott vissza nem térítendő állami támogatás a magyar családok részére. A CSOK-ra vonatkozó szabályokat a 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet tartalmazza.
2. Mire vehető igénybe?
Alapvetően négyféle lakáscélt lehet finanszírozni a CSOK-ból: új lakás építését, új lakás vásárlását, használt lakás vásárlását, valamint lakás bővítését. A nem értékesítés céljára épült lakás tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos csak akkor veheti igénybe a kedvezményt, ha az építkezés 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési engedély alapján történt. A kedvezmény a bekerülési költség vagy a vételár megfizetéséhez igényelhető kizárólag a támogatott személy és gyermeke lakásigényének kielégítése céljából.
3. Mire nem vehető igénybe?
A nem értékesítés céljára épült és használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező (új) lakás tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonost a kedvezmény nem illeti meg. A használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező lakás tulajdonjogának a használatbavételi engedély megszerzése vagy a használatbavétel tudomásulvétele előtt történő átruházása esetén az új tulajdonos akkor veheti igénybe a lakásépítési támogatást, ha az építkezés 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési engedély alapján történt. Ebben az esetben az átruházó részére megállapított CSOK-ot törölni kell, és a már folyósított kedvezményt az átruházó az igénybevétel napjától a Ptk. szerint számított kamataival együtt köteles visszafizetni.
4. Ki után igényelhető?
A kedvezmény olyan vér szerinti, örökbe fogadott és az igénylő gyámsága alatt álló gyermek után igényelhető, aki az igénylővel közös háztartásban él, általa eltartott és a felépített, bővített vagy megvásárolt lakásba vele együtt beköltözik. A gyermeket - a teljes ellátást biztosító intézetben tanuló gyermek kivételével - az igénylővel közös háztartásban élőnek kell tekinteni akkor is, ha tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem a támogatott személy lakásában lakik (hanem például kollégiumban, vagy albérletben). Gyámság alatt álló gyermek esetén továbbá feltétele a kedvezmény igénybe vételéhez, hogy a gyermek az igénylővel legalább egy éve együtt él, a gyermeket az igénylő tartja el, továbbá az igénylőnek vállalnia kell, hogy a gyámság három éven belüli megszűnése esetén a családok otthonteremtési kedvezményét visszafizeti. A kedvezményt ugyanazon gyermek után csak egy alkalommal lehet igénybe venni, ideértve az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint igénybe vett vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást is. A kedvezmény vonatkozásában gyermeknek minősül:
a) a magzat vagy az ikermagzat a terhesség betöltött 24. hetét követően, valamint
b) aki az igénylő eltartottja és
ba) a 16. életévét még nem töltötte be,
bb) a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem érte el, vagy
bc) a 16. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg.
5. Igényelhető-e a CSOK gyermek vállalása esetén?
Igen: fiatal házaspár - a meglévő gyermekei számától függetlenül - legfeljebb két születendő gyermek vállalása esetén igényelheti a kedvezményt. (Fiatal házaspár olyan házastársakból áll, akik közül a kedvezmény iránti kérelem benyújtásának időpontjában egyik fél sem töltötte be a 40. életévét.)
6. Hol kell igényelni?
A CSOK-ot a hitelintézeteknél lehet igényelni, a kedvezményére való jogosultság megállapítását, valamint a központi költségvetéssel való elszámolását is a hitelintézetek végzik. Amennyiben a tervezett lakáscél CSOK-kal is megvalósítható, a hitelintézet köteles átadni az igénylőnek a CSOK igénybevételének feltételeiről szóló írásbeli tájékoztatót, valamint írásban tájékoztatást kell adnia az igényléshez szükséges dokumentumokról. A kedvezményre való jogosultság megállapítása esetén a hitelintézet az igénylővel a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételéről szerződést köt.
7. Mikor kell igényelni?
A kedvezményére való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását új vagy használt lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül, építés esetén a használatbavételi engedély kiadását vagy a használatbavétel tudomásulvételét megelőzően, bővítés esetén a bővítési munkálatok megkezdése előtt kell kérni a hitelintézettől. Nagyon lényeges szabály, hogy ha az igénylő ezen határidőn belül nem él a kedvezménye igénylésének lehetőségével, arra a határidő lejártát követően már nem tarthat igényt!
8. Kell-e fizetni a CSOK-ra való jogosultság elbírálásáért?
Igen: a hitelintézet a támogatott személytől a kedvezményre való jogosultság elbírálásért a CSOK összegének 1,5%-ának megfelelő, de legfeljebb 30 ezer forint, az értékbecslés és a helyszíni szemle díját nem tartalmazó bírálati díjat kérhet. Amennyiben azonban a támogatott személy a hitelintézettől lakáscélú kölcsönt is igényelt, a családok otthonteremtési kedvezményére való jogosultság elbírálásért és folyósításáért a hitelintézet díjat vagy egyéb ellenszolgáltatást nem számíthat fel.
9. Megtagadhatja-e a hitelintézet a CSOK nyújtását?
A hitelintézet a kedvezmény nyújtását nem tagadhatja meg abban az esetben, ha az igénylő a személyi és egyéb feltételeknek megfelel és a lakáscélját - a hitelintézet számára bizonyíthatóan - kölcsön igénybevétele nélkül meg tudja valósítani. Amennyiben viszont lakáscélját az igénylő kölcsön igénybevételével tudja csak megvalósítani, úgy a családok otthonteremtési kedvezménye abban az esetben igényelhető, ha a hitelintézet az igénylőt az igényelt kölcsön felvételéhez hitelképesnek minősíti. Vagyis: amennyiben a lakáscél megoldásához kölcsön felvételére is szükség van, úgy a CSOK nyújtásának feltételét képezi az ügyfél hitelképességének megállapítása. Ha az igénylő a lakáscélját a saját erőn és a CSOK-on felül hitelintézeti kölcsön igénybevételével valósítja meg és a CSOK-ot és a hitelintézeti kölcsönt két különböző hitelintézettől igényli, úgy az igénylőnek a CSOK-ot nyújtó hitelintézetnek be kell mutatnia a kölcsönt nyújtó hitelintézet által kiadott hitelígérvényt.
10. Van-e valamiféle jogorvoslati lehetőség a hitelintézet elutasító döntésével szemben?
Igen: amennyiben az igénylő a kérelem elutasításával nem ért egyet, az írásbeli elutasítás az igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül a CSOK-ra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a kormányhivataltól. Első fokon a kormányhivatal, másodfokon a Kincstár jár el. Amennyiben a jogerős határozat megállapítja, hogy az igénylő a kérelem hitelintézethez történő benyújtásakor a rendelet szerinti igénybevételi feltételeknek megfelelt, akkor a hitelintézet e feltételek fennállásának hiányára hivatkozással a CSOK igénybevételéről szóló szerződés igénylővel történő megkötését és a CSOK folyósítását nem tagadhatja meg akkor sem, ha a lakáscél időközben megvalósult.
11. Milyen követelmények vannak az igénylővel szemben és mit kell vállalnia a szerződés megkötésekor?
Az igénylőnek az egészségbiztosítás nyilvántartásában biztosítottként kell szerepelnie és nem lehet köztartozása. Vállalnia kell továbbá, hogy a kedvezménnyel érintett lakásban életvitelszerűen kíván tartózkodni, a lakás legalább az állam javára 10 éves időtartamra bejegyzendő elidegenítési tilalom megszűnéséig a lakóhelyéül fog szolgálni (ezen utóbbi követelmény teljesítését a lakcímet igazoló hatósági igazolványnak az utolsó részfolyósítást követő egy éven belül a hitelintézet számára történő bemutatással igazolni is kell). Vállalnia kell továbbá, hogy az elidegenítési tilalom megszűnéséig terjedően a kedvezményével érintett lakást haszonélvezeti vagy használati jog nem terheli.
12. Mi számít új lakásnak?
Új lakás a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével:
a) az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, vagy emeletráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi eljárásra köteles, vagy
b) az a lakás, amelyet jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó természetes személy részére való értékesítés céljára épít, vagy építtet, és
ba) amelyet első ízben természetes személy részére értékesítenek, vagy
bb) amelyet másodízben értékesítenek természetes személy részére, feltéve, hogy a második eladó hitelintézet vagy ingatlan-forgalmazással üzletszerűen foglalkozó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó.
13. Mik a támogatás feltételei új lakás építése esetén?
- A lakásnak 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési engedéllyel kell rendelkeznie.
- A lakásnak összkomfortosnak kell lennie.
- A lakás hasznos alapterülete nem haladhatja meg a 160 m2-t.
- Az ÁFA nélkül, a lakóépület nettó alapterületére számított, egy négyzetméterre jutó bekerülési költség nem haladja meg a 300.000 Ft-ot, alacsony energiafogyasztású lakás esetében a 350.000 Ft-ot. (Az alacsony energiafogyasztású lakás olyan lakás, melynek fajlagos primer energiafogyasztása fűtésre legfeljebb 25 kWh/m2év.)
- Az igénylőknek vagy támogatott személyeknek legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkezniük. Házaspár és élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie. A lakásban az igénylőn vagy támogatott személyen kívül csak az általa eltartott gyermek szerezhet tulajdont.
- Az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetést a hitelintézetnek el kell fogadnia.
- Az igénylőnek a hitelintézethez be kell nyújtania az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet szerint elkészült energetikai számítást a tervezett lakás várható energetikai minősítési osztályról, amely "B" (követelménynél jobb) vagy annál kedvezőbb energetikai minősítési osztályú lehet.
- Az igénylőnek teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkoznia kell arról, hogy a használatbavételi engedély megszerzését vagy a használatbavétel tudomásulvételét követően a lakás energetikai minősítési osztályát igazoló hatályos energetikai tanúsítványát a hitelintézetnél bemutatja.
- Az igénylőnek teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkoznia kell arról is, hogy a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő, a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség legalább 70%-áról a támogatott személy saját nevére kiállított számlákat.
14. Mik a támogatás feltételei új lakás vásárlása esetén?
- A lakás hasznos alapterülete nem haladhatja meg a 160 m2-t
- A lakásnak a kérelem benyújtásának időpontjában használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal kell rendelkeznie.
- Az ÁFA és telekár nélkül meghatározott, a lakás teljes nettó alapterületére számított, egy négyzetméterre jutó vételár nem haladhatja meg a 300.000 Ft-ot, alacsony energiafogyasztású lakás esetében a 350.000 Ft-ot. (Az alacsony energiafogyasztású lakás olyan lakás, melynek fajlagos primer energiafogyasztása fűtésre legfeljebb 25 kWh/m2év.)
- Az eladó az igénylőnek nem lehet közeli hozzátartozója vagy élettársa. Ha az eladó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó, az igénylő nem lehet vele tulajdonosi kapcsolatban álló magánszemély.
- Az igénylőknek vagy támogatott személyeknek legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkezniük. Házaspár és élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie. A lakásban az igénylőn vagy támogatott személyen kívül csak az általa eltartott gyermek szerezhet tulajdont.
- Az igénylőnek a vásárolni kívánt lakás "B" (követelménynél jobb) vagy annál kedvezőbb energetikai minősítési osztályát igazoló hatályos energetikai tanúsítványt a hitelintézetnél be kell mutatnia.
- Az igénylőnek teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkoznia kell arról, hogy új lakás vásárlása esetén legkésőbb a kedvezmény folyósításáig az adásvételi szerződésben szereplő telekárat is tartalmazó vételárról a saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított - a telekárat és a lakás árát külön feltüntetve tartalmazó - számlákat, egyszerűsített számlákat (a továbbiakban együtt: számla) a hitelintézet részére bemutatja.
- Az igénylőnek teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkoznia kell arról is, hogy legkésőbb a kedvezmény utolsó részfolyósításáig bemutatja a használatbavételi engedélyt vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt és a lakás energetikai teljesítőképességét igazoló energetikai tanúsítványát.
15. Mik a támogatás feltételei használt lakás vásárlása esetén?
- A vételár - a lakás nettó alapterülete alapján számított - legfeljebb 350.000 Ft/m2 lehet.
- A lakásnak legalább komfortosnak kell lennie.
- A lakás hasznos alapterülete nem haladhatja meg a 160 m2-t
- A vételár nem haladhatja meg az egyes területi egységek vonatkozásában megállapított maximumot, ami a Dunántúl esetében megyeszékhelyeken 28 millió Ft, városokban a 23 millió Ft, egyéb településeken pedig 18 millió Ft.
- "C" energetikai minősítési osztálynál kedvezőtlenebb energetikai minősítési osztályú egylakásos lakóépület vásárlása esetén a hitelintézet részére be kell nyújtani a lakóépület fekvése szerint illetékes építésügyi hatóság által kiállított, 30 napnál nem régebbi hatósági bizonyítványt arról, hogy a lakóépület állapota az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül és súlyosan nem veszélyezteti.
- Az eladó az igénylőnek nem lehet közeli hozzátartozója vagy élettársa. Ha az eladó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó, az igénylő nem lehet vele tulajdonosi kapcsolatban álló magánszemély.
- Az igénylőknek vagy támogatott személyeknek legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkezniük. Házaspár és élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie. A lakásban az igénylőn vagy támogatott személyen kívül csak az általa eltartott gyermek szerezhet tulajdont.
16. Mik a támogatás feltételei lakásbővítés esetén?
- A lakás hasznos alapterülete – a bővítés után - nem haladhatja meg a 160 m2-t
- A bővítést a kérelem benyújtásának időpontját követően lehet csak megkezdeni.
- A bővíteni kívánt lakásnak legalább komfortosnak kell lennie vagy a bővítéssel egyidejűleg kell komfortossá válnia.
- A bővíteni kívánt lakásnak a kérelem benyújtásának időpontjában az igénylőnek és mindazon személyek lakóhelyének, hontalan esetében szálláshelyének, kell lennie akiknek együttköltözésére tekintettel az igénylő a családok otthonteremtési kedvezményére jogosult.
- "C" energetikai minősítési osztálynál kedvezőtlenebb energetikai minősítési osztályú egylakásos lakóépület bővítése esetén a hitelintézet részére be kell nyújtani a lakóépület fekvése szerint illetékes építésügyi hatóság által kiállított, 30 napnál nem régebbi hatósági bizonyítványt arról, hogy a lakóépület állapota az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül és súlyosan nem veszélyezteti.
- Az igénylőknek vagy támogatott személyeknek legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkezniük. Házaspár és élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie. A lakásban az igénylőn vagy támogatott személyen kívül csak az általa eltartott gyermek szerezhet tulajdont.
- Az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetést a hitelintézetnek el kell fogadnia.
- Az igénylőnek teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkoznia kell arról, hogy a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő, a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség legalább 70%-áról a támogatott személy saját nevére kiállított számlákat.
- Az igénylőnek teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkoznia kell arról is, hogy legkésőbb a kedvezmény utolsó részfolyósításáig bemutatja a használatbavételi engedélyt vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt.
17. Lehet-e az igénylőnek másik lakástulajdona?
Nem. Az igénylőnek teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkoznia kell arról, hogy – lakáscsere esetén a csereszerződés tárgyát képező lakás, valamint lakásbővítés esetén a bővíteni kívánt lakás kivételével - a kérelem benyújtásának időpontjában saját magának, házastársának, élettársának és gyermekének, valamint a vele együtt költöző családtagjainak lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga nincs vagy e jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelme nincs folyamatban, továbbá önkormányzati tulajdonban lévő vagy szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya vagy lízingbe vett lakása nincs.
Kivételt jelent a másik lakástulajdon hiányára vonatkozó követelmény alól, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának
- együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba,
- a tulajdonában lévő lakása lebontását az építésügyi hatóság elrendelte vagy engedélyezte, vagy
- a lakás több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába és a haszonélvező bent lakik.
A CSOK igénybevételéről szóló szerződés megkötését megelőző 5 éven belül értékesített lakásnak,illetve tulajdoni hányadnak az eladási árát is a bekerülési költség vagy a vételár kiegyenlítésére kell felhasználnia az igénylőnek és az együtt költözőnek, ezen felhasznált összeg a jogszabályban meghatározott költségekkel csökkenthető.
18. Mennyi a CSOK összege?
A CSOK összege a következőktől függ: a gyermekek számától, valamint az érintett lakás hasznos alapterületétől és energetikai besorolásától. A gyermekek számába a meglévő és a fiatal házaspár által vállalt gyermekek száma is beleszámítandó, de nem vehetők figyelembe azok a gyerekek, akik után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást már igénybe vettek.
Bővítés esetén a kedvezménnyel érintett lakás hasznos alapterülete alatt a lakás bővítési munkálatok megvalósításával elért hasznos alapterületét kell érteni és a kedvezmény iránti kérelem benyújtásakor igazolt energetikai minősítési osztályt kell a családok otthonteremtési kedvezménye összegének számításánál figyelembe venni. Ebben az esetben a kedvezmény nem haladhatja meg a számlával igazolt bekerülési költség 50%-át és a lakás bővítést követő hasznos alapterülete el kell, hogy érje a lenti táblázatban a gyermekek számának függvényében megadott legalsó értéket.
A kedvezmény összegét az alábbi táblázat mutatja (forrás: hitelnet.hu):
19. Igényelhető-e a CSOK lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződésből eredő tartozás törlesztésére?
Igen. Amennyiben az igénylő a korábban született gyermeke után lakásépítési támogatást vett igénybe, akkor a később született gyermek után igényelheti a CSOK-ot, mégpedig a lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződés megkötésének időpontjában érvényes összegben és feltételek szerint. Ebben az esetben a kedvezmény igényelhető összege - az épített, vásárolt vagy bővített lakás hasznos alapterületétől és energetikai minősítési osztályától függetlenül - gyermekenként 400 000 Ft és az igénylő gyámsága alatt álló gyermek után nem igényelhető. A kedvezmény kizárólag a vételár megfizetéséhez, építés vagy bővítés esetén a bekerülési költségek fedezetére a hitelintézet által a használatbavételt megelőzően nyújtott és folyósított - a munkáltatói és önkormányzati kölcsön kivételével - a CSOK iránti kérelem benyújtásának időpontjában fel nem mondott kölcsönből a CSOK benyújtásának időpontjában még fennálló tartozás csökkentésére használható fel. Amennyiben építés esetén a CSOK igénylése a használatbavételi engedély kiadását vagy a használatbavétel tudomásulvételét megelőzően belül történik, a családok otthonteremtési kedvezménye a bekerülési költség megfizetésére is felhasználható.
20. Mikor folyósítják a támogatást lakás vásárlása esetén?
Az adásvételi szerződés megkötését követően, egy összegben.
21. Mikor folyósítják a támogatást építés vagy bővítés esetén?
A készültségi fokkal arányosan, utólagosan oly módon, hogy a kedvezmény utolsó részletének folyósítása a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány, vagy nem építési engedélyköteles bővítés esetén a munkálatok befejezéséről szóló teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat hitelintézet részére történő bemutatását követően történik meg. Ha azonban az építtető igénylő vagy támogatott személy a CSOK-kal kapcsolatos ügyintézéssel mást hatalmaz meg, úgy a kedvezmény folyósítása csak a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány bemutatását követően, egy összegben történhet. Lényeges szabály továbbá, hogy a folyósítás csak akkor kezdhető meg, ha az építtető támogatott személy a CSOK-on és a hitelintézeti kölcsönön kívül saját erejét az új lakás építésére vagy a bővítésre már felhasználta.
22. Milyen szabályok vonatkoznak a megelőlegezett CSOK-ra, vagyis a gyermekvállalásra?
A fiatal házaspár gyermekvállalásának teljesítésére előírt határidő egy gyermek vállalása esetén 4 év, két gyermek esetén 8 év. A határidőt új lakás építésénél, vagy bővítésnél a használatbavételi engedély kiadásának vagy a használatbavétel tudomásulvételének napjától, lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötésének időpontjától kell számítani. A használatbavételi engedélyt vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt a fiatal házaspár annak kiadását követő 30 napon belül, de legkésőbb a használatbavétel tudomásulvételét követő 45 napon belül köteles a hitelintézet részére bemutatni. A gyermekvállalásra vonatkozó határidő a terhesség időszakára egyszer meghosszabbodik, ha a fiatal házaspár a terhességet orvosi bizonyítvánnyal a vállalási határidő lejártáig a hitelintézetnek igazolja. A gyermekvállalás teljesítéseként kell elfogadni a támogatott személy által örökbefogadott, valamint bírósági vagy hatósági határozat következtében utóbb a háztartásába került vér szerinti gyermekét is.
23. Mi történik akkor, ha a fiatal házaspár nem teljesíti a gyermekvállalási kötelezettségét?
Ha a fiatal házaspár a gyermekvállalását nem vagy csak részben teljesíti, úgy az igénybe vett CSOK összegét csökkentve a gyermekvállalási határidő lejártának időpontjában meglévő gyermekek után járó CSOK összegével, az igénybevétel napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten vissza kell fizetni. Ezen szabály alól kivételt képez, ha a vállalt gyermek azért nem születik meg, mert a házastársak egyike elhunyt, a gyermek megszületését a házastársak egyikének a kedvezmény igénybevételéről szóló szerződés megkötését követően megváltozott munkaképességű személlyé válása következtében nem vállalták, a gyermek a terhesség 24. betöltött hetét követően halva születik, vagy a vállalt első gyermek jogszabályban meghatározott fogyatékossága fennáll, vagy a jogszabályban megjelölt többszörös és összetett betegségben szenved. Ebben az esetben az állam a támogatott személynek a hitelintézethez benyújtott – a feltételek fennállásának igazolását is tartalmazó - kérelemére a gyermekvállalást teljesítettnek tekinti. A kérelem benyújtására vonatkozóan a jogszabály határidőt állapít meg.
24. Mi történik akkor, ha a felek a gyermekvállalás teljesítését megelőzően elválnak?
Ha a fiatal házaspár a gyermekvállalást a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjáig nem vagy csak részben teljesíti, köteles a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének tényét a bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő 60 napon belül a jogerős ítélet bemutatásával a hitelintézetnek igazolni. A fiatal házaspár köteles továbbá az igénybe vett CSOK összegét csökkentve a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének időpontjában meglévő gyermekek után járó CSOK összegével, valamint a bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő napjától a bejelentés napjáig számított, a Ptk. szerinti, államot megillető késedelmi kamatot a hitelintézeten keresztül a Kincstár részére visszafizetni. A házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjában fennálló terhességből született gyermekkel a gyermekvállalást teljesítettnek kell tekinteni. Ha a fiatal házaspár a terhességet és a gyermek születésének várható időpontját a házasság felbontása vagy érvénytelenítése igazolásával egyidejűleg, orvosi bizonyítvánnyal a hitelintézet részére igazolja, a visszafizetési kötelezettség fennállásának, mértékének és kezdő időpontjának megállapítása a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjában fennálló terhesség végéig meghosszabbodik.
25. Mi történik akkor, ha nem valósul meg a tervezett és támogatott építkezés, illetve bővítés?
Ebben az esetben a kedvezményt a folyósító hitelintézet visszavonja, és az igénybevevő a már folyósított kedvezményt az igénybevétel napjától esedékes, a Ptk. szerint számított kamatokkal együtt köteles a hitelintézeten keresztül visszafizetni.
26. Kerül-e valamiféle teher bejegyzésre az épített, vásárolt vagy új lakás tulajdoni lapjára?
Igen: 10 évig terjedő időszakra az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására – a folyósító hitelintézet kérelmére - elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre.
27. Milyen szabályok vonatkoznak az adásvétel pénzügyi lebonyolítására?
Lakás vásárlása esetén a saját erőnek legfeljebb a telekárat is tartalmazó vételár 10%-ával csökkentett részét az eladó által megjelölt - a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott - fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény által vezetett, kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára kell teljesíteni. Vagyis a saját erőnek csak legfeljebb 10 %-a fizethető ki készpénzben.
28. Milyen követelményeknek kell megfelelniük a benyújtott számláknak?
A számla kibocsátójának a számla hitelintézetnél történő benyújtásának időpontjában szerepelnie kell az állami adóhatóság honlapján közzétett működő adóalany nyilvántartásban, vagy – ennek hiányában - a számlához csatolni kell az állami adóhatóság igazolását, mely szerint a számlakibocsátó a számla kibocsátásának időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepelt. Új lakás építése esetén az építési engedély kiadását legfeljebb 6 hónappal megelőzően, bővítés esetén a családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelem benyújtását követően kiállított számla fogadható el.
29. Mi a teendő abban az esetben, ha a támogatott személy a lakásigényét a lakás cseréjével, vagy a lakás értékesítését követően másik lakás építése vagy vásárlása útján szeretné kielégíteni anélkül, hogy vissza kelljen fizetnie a támogatás összegét?
Ebben az esetben a (támogatott) lakás elidegenítését az erre vonatkozó szerződés megkötésétől számított 30 napon belül – az iratok egyidejű csatolásával - be kell jelenteni a kormányhivatalnak, majd ettől számított 60 napon belül - szerződés, használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány bemutatásával - igazolni kell az újabb lakás megszerzését, vagy, ha az újabb lakás megszerzésére 60 napon túl kerül sor, kérni kell a visszafizetési kötelezettség felfüggesztését. A kormányhivatal a lakásépítési támogatás visszafizetésével kapcsolatos kötelezettségét építési szándék esetében három, vásárlási szándék esetében 1 évig a kérelem alapján felfüggeszti, amennyiben a támogatott személy az igénybe vett támogatás összegét a Kincstár lakáscélú kedvezmények letéti számlájára befizette. A felfüggesztés időtartama egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
A támogatott személy akkor is köteles a másik lakás építésére vagy vásárlására irányuló kötelezettségnek eleget tenni, amennyiben a felfüggesztés időtartama alatt az elidegenítési tilalom (10 éves) időtartama lejár.
A másik lakás megszerzésének hitelt érdemlő igazolása esetén a kormányhivatal intézkedik a lakásépítési támogatás visszafizetését biztosító jelzálogjognak valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való közvetlen átjegyzése iránt. Ha az eladó a korábbi lakás elidegenítéséből származó - a jogszabályban foglalt költségekkel csökkentett - bevételnek csak egy részét fordította az újabb lakás megszerzésére, úgy a családok otthonteremtési kedvezményének a bevétel és a vételár vagy bekerülési költség különbözetével arányos részét vissza kell fizetnie. A kormányhivatal a határozatával a visszafizetési kötelezettség alá nem eső családok otthonteremtési kedvezménye hányadára jutó jelzálogjogot, továbbá annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat az újabb ingatlanra az állam javára bejegyezteti, amennyiben a támogatott személy a családok otthonteremtési kedvezménye összegének - az eladási és a vételár különbözetének a jogszabályban foglalt, figyelembe vehető költségekkel csökkentett - arányos részét visszafizette.
Ha pedig a visszafizetési kötelezettség felfüggesztésre került, a kormányhivatal intézkedik a felfüggesztés megszüntetéséről és megállapítja a kincstári letéti számláról a támogatott személynek kifizethető összeget és intézkedik a terhek másik lakásra történő bejegyeztetése, valamint a kincstári letéti számlán kezelt összeg visszafizetése iránt. Ezekben az esetekben az elidegenítési tilalom (10) éves időtartama nem hosszabbodik meg, tehát az eredeti időpontban jár le.
Ha ellenben a támogatott személy a másik lakás megszerzését a bejelentést követő 60 napon belül nem igazolja és ezen időpontig a visszafizetési kötelezettség felfüggesztését sem kérte, a kormányhivatal határozatban kötelezi a támogatott személyt a családok otthonteremtési kedvezménye visszafizetésére. Ha pedig a támogatott személy a felfüggesztés időtartama alatt nem igazolja, vagy kisebb értékű lakás megszerzését igazolja, úgy a kincstári letéti számlán elhelyezett összeg, illetve annak az eladási és a vételár különbözetével arányos része visszafizetett támogatásnak minősül, amelynek központi költségvetés javára történő átvezetéséről a kormányhivatal intézkedik. A visszafizetési kötelezettség teljesítését követően a kormányhivatal intézkedik a családok otthonteremtési kedvezménye visszafizetését biztosító jelzálogjognak valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásból történő törlése iránt.
Ha pedig a támogatott személy lakásigényét a kedvezmény igénybevételével épített, vásárolt lakásnak az elidegenítési tilalom 10 éves időszakán belül történő elidegenítését legfeljebb egy naptári évvel megelőzően elégítette ki másik lakás építése vagy vásárlása útján és az újabb lakás megszerzését adásvételi szerződés, használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány bemutatásával igazolja, a kormányhivatal intézkedik a lakásépítési támogatás visszafizetését biztosító jelzálogjognak valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való közvetlen átjegyzése iránt, feltéve, hogy az újabb lakás vételára vagy építési költsége az elidegenített lakás vételárát - a jogszabályban foglalt költségek levonása után - meghaladja, vagy a támogatott személy a kedvezmény összegének - az eladási és a vételár vagy építési költség különbözetének a jogszabályban foglalt költségekkel csökkentett - arányos részét visszafizette.
30. Mi a teendő abban az esetben, ha a támogatott személy a lakást 10 éven belül elidegeníti és ezen okból kifolyólag a kedvezmény visszafizetésének kötelezettsége terheli?
Ebben az esetben az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az elidegenítésről szóló szerződéshez csatolni kell a kormányhivatal által kiállított igazolást arról, hogy a támogatott személy eladó a lakásépítési támogatás összegét visszafizette vagy visszafizetési kötelezettségét felfüggesztették.
31. Ellenőrizheti-e a hatóság az igénylő által benyújtott bizonylatok valódiságát, valósággal való megfelelőségét?
Igen: az állami adóhatóság és a hitelintézet a bizonylatok valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben a lakásépítési támogatás igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét a helyszínen - a lakásban is - ellenőrizheti, és annak eredményéről a hitelintézetet tájékoztathatja, illetve, ha olyan jogszabálysértést is észlel, amellyel kapcsolatos eljárás a kormányhivatal hatáskörébe tartozik, a kormányhivatalt hivatalból értesítheti. A kormányhivatal a támogatott személynél a CSOK igénybevételének jogszerűségét hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. A közigazgatási hatósági eljárásban első fokon a kormányhivatal, másodfokon a Kincstár jár el.
32. Milyen szankciói vannak a kedvezmény jogosulatlan igénybe vételének?
Ha az igénylő a hitelintézetnek vagy az igazolást kibocsátónak valótlan adatot tartalmazó nyilatkozatot tett, és ez alapján jutott kedvezményhez, akkor a támogatott személy a folyósított összeget az igénybevétel napjától a Ptk. szerint számított késedelmi kamataival együtt köteles a hitelintézeten keresztül visszafizetni. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a kormányhivatal a hatósági ellenőrzés során állapítja meg, hogy a támogatott személy jogosulatlanul vette igénybe a kedvezményt, vagy ha az állami adóhatóság vizsgálata során állapítja meg, hogy a kedvezmény igénybevétel jogosulatlan, vagy a támogatott személy nem elvárható körültekintéssel járt el, és ezáltal érdekkörében felmerült ok miatt az igénybevétel szabálytalan.
A honlapon található információk csupán tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi vagy egyéb szakmai tanácsnak. A felhasználó ezen információkra alapított döntése, illetve cselekménye ennél fogva kizárólag a felhasználó felelőssége. Amennyiben tanácsra van szüksége konkrét jogi problémájával kapcsolatban, vagy a honlapon közölt információkról szeretne további tájékoztatást kapni, kérem, döntése meghozatala előtt feltétlenül lépjen kapcsolatba velem.
Dr. Fülöp Botond
2015. augusztus
Ezt a honlapot dr. Fülöp Botond, a Pécsi Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a https://www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatók.
Elérhetőség
Dr. Fülöp BotondPécs, Király u. 15.
Komló, "Tröszt" irodaház
Pécsi út 1.
Tel./Fax: +36.72/281-299
Mobil: +36.70/592-7517
drfulopbotond@gmail.com