A whistblowingra vonatkozó új magyar szabályozás: a munkahelyi visszaélés-bejelentési rendszer

2014. január 01-én hatályba lépett a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény, melynek 4. fejezete tartalmazza a munkahelyen létrehozható visszaélés-bejelentési rendszerrel, vagyis az ún. whistblowing-rendszerrel kapcsolatos szabályokat. Az ilyen rendszert létrehozó és működtető foglalkoztatóknál dolgozó munkavállalók szabályozott és az eddiginél jóval biztonságosabb keretek között jelenthetik be az általuk jogellenesnek vélt, vagy a munkáltatónál érvényben lévő magatartási szabályokat sértő cselekményeket. Az új szabályozás nem csak azokat a társaságokat érinti, amelyek 2014-ben kívánják kialakítani és bevezetni visszaélésekre vonatkozó bejelentési rendszerüket, hanem azokra is vonatkozik, amelyek már működtetnek ilyen rendszert
 
Kiemelendő, hogy a bejelentők legteljesebb védelmét a bejelentéseknek a munkáltatótól független bejelentővédelmi ügyvéd által történő kezelése képes biztosítani.
 
A továbbiakban a whistblowing-szabályozással kapcsolatos legfontosabb kérdéseket veszem sorra.
 
Milyen tárgyú bejelentésekre vonatkozik a munkahelyi visszaélés-bejelentési rendszer?

 

A törvény által létrehozott rendszer alapján a munkavállalók egyrészt a jogszabályokat, másrészt pedig a munkáltató által megállapított magatartási szabályokat sértő cselekményeket, intézkedéseket, illetve mulasztásokat jelenthetik be. A törvény alapján tehát  bármely jogszabályi rendelkezést sértőnek vélt intézkedés bejelenthető.
 
Mik azok a "magatartási szabályok"?
 
A munkáltató a munkavállalókra - a közérdek, valamint a nyomós magánérdekek védelme céljából - kötelező magatartási szabályokat állapíthat meg. Ezen magatartási szabályoknak a védett érdekek szempontjából szükségesnek és arányosnak kell lenniük. A munkáltató által előírt magatartási szabályok alkalmazásának további feltételeként határozza meg a törvény azok nyilvánosságra hozatalát, mégpedig a hozzájuk kapcsolódó eljárás leírásával együtt.
 
Kik tehetnek bejelentéseket?
 
A törvény - a visszaélések elleni lehető hatékonyabb küzdelem érdekében - tágan határozza meg a potenciális bejelentők körét: bejelentéseket a munkáltató munkavállalói, valamint a foglalkoztatói szervezettel szerződéses viszonyban álló, vagy olyan személyek tehetnek, akiknek a bejelentés megtételéhez vagy a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslásához méltányolható jogos érdekük fűződik. A törvény tehát nem zárja ki azon személyeket sem a potenciális bejelentői körből, akik semmiféle szerződéses viszonyban nem állnak a foglalkoztatói szervezettel.
 
Hogyan és kinek tehető bejelentés?
 
Bejelentés tehető névvel, vagy név nélkül, de a név nélküli vagy azonosíthatatlan bejelentő által megtett bejelentés vizsgálata mellőzhető. Erről a bejelentőt tájékoztatni kell. A bejelentés megtételekor a bejelentő nevét és lakcímét, jogi személy bejelentő esetén annak székhelyét és a bejelentést benyújtó törvényes képviselőjének nevét köteles megadni, továbbá nyilatkoznia kell arról, hogy a bejelentést jóhiszeműen teszi olyan körülményekről, amelyekről tudomása van, vagy kellő alappal feltételezi, hogy azok valósak. A bejelentő figyelmét fel kell hívni a rosszhiszemű bejelentés következményeire, a bejelentés kivizsgálására irányadó eljárási szabályokra és arra, hogy személyazonosságát a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezelik. A bejelentéseket a munkáltató által kijelölt személy(ek)nek, vagy a munkáltató által ezen célból megbízott bejelentővédelmi ügyvédnek lehet megtenni.
 
Melyek az adatkezelés szabályai?
 
A bejelentési rendszerhez kapcsolódó adatkezelést kötelező bejelenteni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba. A bejelentési rendszerben különleges adatok kezelése tilos. A bejelentési rendszerből haladéktalanul törölni kell a bejelentésben nem érintett harmadik személyre vonatkozó, a bejelentés kivizsgálásához nem szükséges, valamint az e törvény szerint nem kezelhető adatokat. A bejelentő személyes adatai csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, ha e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a panaszos vagy a közérdekű bejelentő egyértelműen hozzájárult. A bejelentő személyes adatai egyértelmű hozzájárulása nélkül nem hozhatóak nyilvánosságra. Ha a vizsgálat alapján a bejelentés nem megalapozott vagy további intézkedés megtétele nem szükséges, a bejelentésre vonatkozó adatokat a vizsgálat befejezését követő 60 napon belül törölni kell. Ha a vizsgálat alapján intézkedés megtételére kerül sor - ideértve a bejelentő személlyel szemben jogi eljárás vagy fegyelmi intézkedés megtétele miatti intézkedést is - a bejelentésre vonatkozó adatokat a munkáltatói bejelentési rendszerben legfeljebb a bejelentés alapján indított eljárások jogerős lezárásáig lehet kezelni.
 
Mik a rosszhiszemű bejelentés következményei?
 
Amennyiben a bejelentő döntő jelentőségű valótlan információkat rosszhiszeműen közölt, akkor - a törvényben foglalt feltételek fennállása esetén - sor kerülhet személyes adatainak az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére történő átadására. Ez akkor következhet be, ha a rosszhiszemű bejelentéssel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, vagy alappal feltételezhető, hogy a rosszhiszemű bejelentés másnak jogellenes kárt, vagy egyéb jogsérelmet okozott.
 
Mely szabályok garantálják a bejelentő védelmét?
 
A bejelentő védelmét, anonimitását biztosító rendelkezések talán a whistblowing-rendszer legfontosabb szabályai, hiszen amennyiben a garanciák nem képesek biztosítani, hogy a bejelentőnek a bejelentésből kára ne származzék, az a rendszer hatékonyságát jelentős mértékben aláássa. A bejelentési rendszert ezért úgy kell kialakítani, hogy a nem névtelen bejelentő személyét a bejelentést kivizsgálókon kívül más ne ismerhesse meg. A bejelentést kivizsgálók a vizsgálat lezárásáig vagy a kivizsgálás eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyekre vonatkozó információkat kötelesek titokban tartani, és azokat - a bejelentésben érintett személy tájékoztatása kivételével - nem oszthatják meg a foglalkoztatói szervezet egyetlen más szervezeti egységével vagy munkatársával sem. 
 
A bejelentő védelmét, anonimitását mindazonáltal az a megoldás képes a leghatékonyabban garantálni, ha a munkáltató - tőle független, vagyis vele alá-fölérendeltségi viszonyban nem álló és általa nem utasítható - bejelentővédelmi ügyvédet bíz meg a bejelentések fogadá-
sával és kivizsgálásával. A bejelentővédelmi ügyvéd munkáltatóval szembeni függetlenségét biztosítja a törvény azon rendelkezése, mely szerint ezen tevékenység folytatására nem köthető szerződés olyan ügyvéddel, aki az adott munkáltatóval más megbízási jogviszonyban, munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban áll, vagy amellyel a megbízási szerződés megkötését megelőző öt évben ilyen jogviszonyban állt. Vagyis: a cég ügyvédje nem lehet egyszersmind bejelentővédelmi ügyvéd is az adott cég vonatkozásában. A bejelentések bejelentővédelmi ügyvéd által történő kezelése azáltal képes a lehető legnagyobb védelmet biztosítani a bejelentő számára, hogy - szigorú titoktartási kötelezettségéből adódóan - nem hozhatja a munkáltató tudomására a bejelentő adatait, mivel a bejelentéseket anoním módon továbbíthatja csupán a munkáltató felé.
 
Milyen kötelezettségek terhelik a munkáltatót?
 
A bejelentési rendszer működésére, valamint a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra vonatkozóan a munkáltatónak a honlapján magyar nyelvű, részletes tájékoztatást kell közzétennie.  A bejelentéseket a munkáltató - a törvényben foglalt esetek kivételével - köteles kivizsgálni és a bejelentőt a kivizsgálás eredményéről, valamint a megtett intézkedésekről tájékoztatni. 
 
Mellőzhető a bejelentés kivizsgálása az alábbi esetekben:
 
  • a korábbival azonos tartalmú, ugyanazon bejelentő által tett ismételt bejelentés,
     
  • a sérelmezett tevékenységről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított hat hónap után tett bejelentés,
     
  •  a név nélküli vagy azonosíthatatlan bejelentő által megtett bejelentés, illetve 
     
  • a bejelentésben érintett személy jogainak aránytalan korlátozását eredményező bejelentés.
     
Melyek a bejelentés kivizsgálásának szabályai?
 
A munkáltató a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles a bejelentésben foglaltak kivizsgálására. A bejelentés kivizsgálására annak beérkezésétől számított 30 nap áll rendelkezésre, amely határidőtől - név nélküli vagy azonosíthatatlan bejelentő által megtett bejelentés kivételével - csak különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett lehet eltérni. A vizsgálat időtartama a 3 hónapot nem haladhatja meg. A bejelentésben érintett személyt a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatni kell a rá vonatkozó bejelentésről, az Infotv. alapján megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról. A tisztességes eljárás követelményének megfelelően biztosítani kell, hogy a bejelentésben érintett a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját akár jogi képviselője útján is kifejtse, és azt bizonyítékokkal támassza alá. A bejelentésben érintett személy tájékoztatására kivételesen, indokolt esetben később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását.
 
Milyen intézkedések hozhatók a bejelentés kivizsgálását követően?
 
Ha a bejelentésben foglalt magatartás miatt a vizsgálat alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a feljelentés megtételéről. Ha a bejelentésben foglalt magatartás a vizsgálat alapján nem bűncselekmény, de sérti a foglalkoztatói szervezet által meghatározott magatartási szabályokat, a munkáltató a munkaviszonyra vonatkozó szabályoknak megfelelően a munkavállalóval szemben munkáltatói intézkedést alkalmazhat.
 

A honlapon található információk csupán tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi vagy egyéb szakmai tanácsnak. A felhasználó ezen információkra alapított döntése, illetve cselekménye ennél fogva kizárólag a felhasználó felelőssége. Amennyiben tanácsra van szüksége konkrét jogi problémájával kapcsolatban, vagy a honlapon közölt információkról szeretne további tájékoztatást kapni, kérem, döntése meghozatala előtt feltétlenül lépjen kapcsolatba velem.

dr. Fülöp Botond