Kérdések és válaszok a banki elszámoltatással kapcsolatban

1. Milyen szerződések vonatkozásában áll fenn elszámolási kötelezettség?

A törvény szerinti elszámolási kötelezettség a 2004. május 01. és 2014. július 26. között létrejött deviza alapú, forint alapú és a deviza alapúnak nem minősülő deviza fogyasztói hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződések esetén áll, illetve állhat fenn, feltéve, hogy az adott szerződés:

• nem szűnt még meg, vagy
• a 2009. július 26. napját követően szűnt meg, vagy
• a 2009. július 26. napján vagy azt megelőzően szűnt meg, de a pénzügyi intézménynek tudomása van arról, hogy a követelés nem évült el, vagy
• a 2009. július 26. napján vagy azt megelőzően szűnt meg, de a fogyasztó igazolja, hogy a pénzügyi intézmény engedményezett követelését vele szemben egy elszámolásra nem köteles pénzügyi intézmény (követeléskezelő) érvényesíti és a fogyasztó kéri az elszámolást, vagy
• a fogyasztó állítja és a pénzügyi intézmény nem vitatja, hogy a fogyasztó elszámolásból eredő követelése nem évült el, vagy az el nem évülés tényét bíróság jogerős ítélete megállapította.

Az elévülés tekintetében figyelembe kell venni, hogy a fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelés elévülése 2014. július 26-tól az elszámolásnak a fogyasztóval való közlése napjáig, de legkésőbb 2015. december 31-ig nyugszik. A 2014. évi XXXVIII. tv. 1.§ (6) bekezdése pedig kimondja, hogy a fogyasztói kölcsönszerződésből eredő követelések elévülése csak a szerződés megszűnésével kezdődik el.

2. Mivel kell elszámolniuk a pénzügyi intézményeknek?

Az árfolyamrés alkalmazásából, valamint a tisztességtelen egyoldalú szerződésmódosításokból keletkezett túlfizetéssel, utóbbi vonatkozásában akkor, ha az adott pénzügyi intézmény nem tudta megdönteni az egyoldalú szerződésmódosításra feljogosító általános szerződési feltételek tisztességtelenségére vonatkozó törvényi vélelmet, illetve - forint- és deviza alapúnak nem minősülő deviza kölcsönszerződések esetén - a bíróság a Felügyelet által indított közérdekű keresettel indított perben megállapította a 2010. november 26-át követően közzétett ÁSZF-ben foglalt, egyoldalú szerződésmódosításra feljogosító, általános szerződési feltétel semmisségét (ezen utóbbi szerződési feltételek vonatkozásában ugyanis nem áll fenn a semmisségre vonatkozó törvényi vélelem).

3. Milyen határidőig kell megtörténnie az elszámolásnak?

6. A  pénzügyi intézmény egyoldalúan módosította az ÁSZF-et és megváltoztatta az egyoldalú szerződésmódosításra irányuló semmis kikötést. Milyen hatása van ennek az elszámolásra?

Semmilyen. Egy ilyen szerződésmódosítás ugyanis nem válik a módosítást megelőzően kötött fogyasztói kölcsönszerződés részévé. Ugyanez a szabály érvényesül abban az esetben is, ha az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó szerződéses kikötés bármely más okból érvénytelen.

7. Vitathatja-e a fogyasztó az elszámolást?

Igen. Ha a fogyasztó a pénzügyi intézmény által a számára megküldött elszámolást vitatja, az elszámolás kézbesítésétől számított 30 napon belül panasszal élhet a pénzügyi intézmény felé. Ha a fogyasztó a panasz benyújtásában akadályozva volt, a panaszt az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb a panasz benyújtására nyitva álló határidőt követő 90 napig terjesztheti elő. Ha panasz előterjesztésére nem kerül sor, úgy kell tekintetni, hogy az elszámolásban foglaltakat a fogyasztó elfogadja. Ezt követően az elszámolás nem vitatható.

8. Mit tehet a fogyasztó, ha a pénzügyi intézmény nem tett eleget elszámolási kötelezettségének?

Ha a pénzügyi intézmény a fogyasztóval nem számolt el, és a fogyasztó álláspontja szerint a pénzügyi intézménynek vele szemben elszámolási kötelezettsége áll fenn, panasszal élhet a pénzügyi intézmény felé. A panaszt legkésőbb az elszámolási kötelezettség tényének az adott pénzügyi intézmény honlapján történő, a törvény által kötelezően előírt közzétételt követő 60 napon belül, ha a fogyasztó a panasz benyújtásában akadályozva van, az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb 2015. december 31. napjáig terjesztheti elő. Ha a honlapon történő közzétételre 2015. december 31. napját követő időpontban kerül sor, a panasz legkésőbb a honlapon történő közzétételt követő 60 napon belül terjeszthető elő. MIndenképpen érdemes tehát figyelni az érintett pénzügyi intézmény honlapját, mert egyrészt a fogyasztó onnét tudhatja meg, hogy a pénzügyi intézmény - álláspontja szerint - valamennyi érintett fogyasztó részére megküldte az elszámolást, másrészt pedig az elszámolás hiánya miatti panasz előterjesztésére vonatkozó határidő is ezen közzététel időpontjával kezdődik. 

9. Mit tehet a fogyasztó, ha a pénzügyi intézmény elutasította az elszámolás módjával (eredményével), vagy annak jogsértőnek vélt elmulasztásával kapcsolatos panaszát?

Ebben az esetben a fogyasztónak egy jogorvoslati lehetőség áll rendelkezésére: a pénzügyi intézmény álláspontjának kézbesítésétől számított 30 napon belül a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kell kezdeményeznie. Ha a kérelem benyújtásában akadályozva volt, akkor az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb a kézbesítéstől számított 6 hónapon belül kell az eljárást kezdeményezni. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának kezdeményezésekor a fogyasztónak a Békéltető Testület döntésére vonatkozó határozott kérelmet kell előterjesztenie és kérelmét indokolnia kell. A fogyasztó kérelmét lényegében véve a következő három ok valamelyikére alapíthatja: elszámolás számítási hibája, panasz elkésettsége miatti elutasítása, illetve az elszámolási kötelezettség teljesítésének elmulasztása. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának célja elsősorban egyezség létrehozásának megkísérlése a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között és csak ennek eredménytelensége esetén a döntéshozatal. A Pénzügyi Békéltető Testület kötelezést tartalmazó határozata mindenképpen kötelező az érintett pénzügyi intézményre nézve, függetlenül attól, hogy tett-e alávetési nyilatkozatot. 

A fogyasztó és a pénzügyi intézmény a Békéltető Testület határozata ellen – a kézbesítéstől számított 30 napon belül - annak megváltoztatása iránt nemperes bírósági eljárást kezdeményezhet. A polgári nemperes eljárás lefolytatására a fogyasztó lakóhelye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság illetékes. A kérelmet a Pénzügyi Békéltető Testülethez kell benyújtani. A Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmet az ügy irataival együtt, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a bírósághoz továbbítja. A polgári nemperes eljárás során a kérelmező - akár fogyasztó, akár pénzügyi intézmény - nem hivatkozhat olyan tényre, adatra, nem adhat elő kérelme alátámasztására olyan indokot, amelyre a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásában nem hivatkozott, illetve nem adott elő. A polgári nemperes eljárásban a bíróság kizárólag azon iratok és adatok alapján dönt, amelyek a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása során rendelkezésre álltak, az eljárásban egyéb bizonyításnak nincs helye. A Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárásban és a bírósági nemperes eljárásban hozott jogerős, az elszámolás tárgyában született határozat más polgári eljárásban nem vitatható. A kérelem benyújtásának a Pénzügyi Békéltető Testület határozata végrehajtására halasztó hatálya van.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. éci CXXXIX. törvény alapján - a törvényben foglalt okok valamelyikének fennállására való hivatkozással - lehetőség van továbbá a Pénzügyi Békéltető Testület határozatának hatályon kívül helyezése iránt keresetet indítani a Fővárosi Törvényszék előtt. Ezen lehetséges, hatályon kívül helyezésre irányuló perindítási okok a következők: a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg a törvényi rendelkezéseknek, a Pénzügyi Békéltető Testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása nem felelt meg a törvény rendelkezéseinek.

Tekintettel arra, hogy a törvény a jogorvoslati eljárások vonatkozásában a beadványok benyújtásának határideje, illetve azok tartalma tekintetében szigorú követelményeket támaszt, ezek szakszerű elkészítése és határidőben történő benyújtása céljából ajánlatos ügyvéd segítségét kérni.

10. Mi a helyzet a forintkölcsön-szerződésekkel?

A forintkölcsönök esetén árfolyamrés nincs, tehát ebből adódó, elszámolandó túlfizetés sem keletkezik. Az egyoldalú szerződésmódosításokból eredő túlfizetés vonatkozásában azonban fennáll a pénzügyi intézmény elszámolási kötelezettsége, ha az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó általános szerződési feltételt a pénzügyi intézmény

• 2010. november 26-án vagy azt megelőzően alkalmazta és a pénzügyi intézmény nem tudta megdönteni a semmisségre vonatkozó törvényi vélelmet, vagy pedig
• a 2010. november 26-át követően alkalmazott, egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó általános szerződési feltétel semmisségét a Felügyelet által indított közérdekű keresettel indított perben a bíróság megállapította.

11. Mi a helyzet a követeléskezelőre engedményezett szerződésekkel?

Ha az elszámolásra köteles pénzügyi intézmény a fogyasztóval szembeni követelését a szerződés megszűnését követően követeléskezelőre engedményezte, az elszámolásra köteles pénzügyi intézménynek az elszámolást mind a szerződés megszűnése időpontjával, mind pedig a követelés engedményezésének időpontjával el kell készítenie. Az elszámolásból eredő jogai érvényesítéséhez a fogyasztó igényelheti a követeléskezelőtől, hogy a követeléskezelő a fogyasztóval szemben fennálló követelésével a törvény rendelkezéseinek megfelelően számoljon el. Az elszámolás során az engedményezés időpontjától - az MNB rendeletében meghatározott módon - a követeléskezelő által alkalmazott kamattal megnövelt összeggel kell - a fogyasztó javára - figyelembe venni az engedményezés időpontjában fennálló fogyasztói követelést. Ha ezen elszámolás eredményeként a követeléskezelő tartozik a fogyasztónak, annak kifizetésére a követeléskezelő köteles, azonban az így kifizetett összeg megtérítését igényelheti az elszámolásra köteles pénzügyi intézménytől. A követeléskezelő a követelése összegének az engedményezett követelés vételárához képest bekövetkezett csökkenéséből az őt ért pénzügyi veszteség arányos megtérítését igényelheti az elszámolásra köteles pénzügyi intézménytől. A követeléskezelő ezen elszámolási kötelezettségét nem érinti az sem, ha követelése teljesítés eredményeképpen szűnt meg. Az elszámolás eredményével, illetve annak elmulasztásával kapcsolatos jogorvoslati lehetőségek a követeléskezelő által elkészített, vagy elkészíteni elmulasztott elszámolás vonatkozásában is fennállnak, és a követeléskezelő elszámolási kötelezettségét nem érinti az, hogy a fogyasztó a pénzügyi intézmény elszámolását vitatja. Ha az elszámolásra köteles pénzügyi intézmény elszámolása a fogyasztó által benyújtott panasz, illetve az ezt követő jogorvoslati eljárás eredményeképpen megváltozik, a fogyasztó kérheti, hogy a követeléskezelő az elszámolását - az elszámolásra köteles pénzügyi intézmény új elszámolására figyelemmel - módosítsa.

12. Mi a helyzet a kedvezményes árfolyamon (180 HUF/CHF, 250 HUF/EUR, 200 HUF/100 JPY) végtörlesztett szerződésekkel?

A végtörlesztett szerződések esetén a fogyasztó kérésére a pénzügyi intézmény köteles elkészíteni az elszámolást. ezen szerződések vonatkozásában tehát a pénzügyi intézményt elszámolási kötelezettség csak akkor terheli, ha azt a fogyasztó a pénzügyi intézménytől közvetlenül kéri. A fogyasztó az elszámolást 2015. március hónapban kérheti, 10.000,- Ft-os díj ellenében. A pénzügyi intézmény az elszámolás során az általános szabályok szerint figyelembe veheti a fogyasztónak biztosított kedvezményeket. Ha az ily módon elkészített elszámolás eredményeként az állapítható meg, hogy a fogyasztó javára a pénzügyi intézménynek fizetési kötelezettsége áll fenn, a pénzügyi intézménynek a 10 000 forintos díjat a fogyasztó részére vissza kell térítenie. Ha a fogyasztó a végtörlesztés érdekében forint alapú fogyasztói kölcsönszerződést kötött, nem kell megfizetnie a 10 000 forintos díjat, feltéve hogy a forint alapú fogyasztói kölcsönszerződést az elszámolásra köteles pénzügyi intézménnyel vagy más pénzügyi intézménnyel kötötte, és a fogyasztó igazolja, hogy a forint alapú fogyasztói kölcsönszerződés megkötésére a végtörlesztés érdekében került sor. Az elszámolás eredménye a fogyasztó részéről nem keletkeztet fizetési kötelezettséget, vagyis az elszámolás legfeljebb azzal az eredménnyel járhat, hogy a pénzügyi intézménynek nem áll fenn fizetési kötelezettsége a fogyasztó felé.

13. Mi a helyzet a Nemzeti Eszközkezelőnek vételre felajánlott lakóingatlanokkal érintett fogyasztói kölcsönszerződések esetén?

Ha a Nemzeti Eszközkezelő a fogyasztó által felajánlott lakóingatlant a pénzügyi intézmény elszámolási kötelezettségének teljesítése előtt megvásárolta, a pénzügyi intézménynek nem kell a fogyasztóval elszámolnia. Ennek az az oka, hogy a Nemzeti Eszközkezelő vásárlásával érintett konstrukcióban a fogyasztó jelentős kedvezményeket élvezett (a pénzügyi intézménynek a fogyasztóval szemben fennálló - az ingatlan vételárát meghaladó - követeléséről le kellett mondania), ezért elenyésző lenne az esélye annak, hogy az elszámolás eredményeként a vételárból a fogyasztó is részesüljön.

14. Mi a helyzet az árfolyamgáttal érintett fogyasztói kölcsönszerződések esetén?

A pénzügyi intézménynek az általános szabályok szerint kell elszámolnia a fogyasztó felé, de a fogyasztói követelést - az esedékessé vált és lejárt tartozások elszámolását követően - elsősorban a gyűjtőszámlahitel terhére kell elszámolni. A devizában meghatározott fogyasztói követelésnek azt a részét, amely a gyűjtőszámlahitel terhére került elszámolásra, az MNB rendeletében meghatározott időpont szerint érvényes, Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos árfolyamon kell forintra átszámítani. Az elszámolás során kedvezménynek minősül, és így a fogyasztó követeléséből levonandó az állam által megtérített mentesített követelésrész 50%-ával megegyező összeg.

15. Mi a helyzet a megszűnt szerződésekkel?

16. Mi a helyzet akkor, ha az adós elhúnyt?

Ha a fogyasztó helyébe örökös lép, a követelésre az öröklés szabályai irányadók. Hagyatéki eljárás, póthagyatéki eljárás esetén az elszámolással kapcsolatos, az akadály megszűnésétől számított jogorvoslati határidőket a hagyatéki eljárás, póthagyatéki eljárás befejezésétől kell számítani, ha a pénzügyi intézmény részére az elszámolás megtörténtének ténye honlapon történő közzétételét követő 30 napon belül igazolható módon bejelentésre kerül a hagyatéki eljárás, póthagyatéki eljárás megindítása vagy az, hogy a hagyatéki eljárás, póthagyatéki eljárás már folyamatban van. Ha a hagyatéki eljárás, póthagyatéki eljárás befejezésére 2015. december 31. napját követő időpontban kerül sor, a panasz legkésőbb a hagyatéki eljárás, póthagyatéki eljárás befejezését követő 60 napon belül terjeszthető elő.

17. Mi történik a már folyamatban lévő, de a 2014. évi XXXVIII. tv. alapján felfüggesztett perekkel?

Ezen perek vonatkozásában a törvény több lényeges szabályt is tartalmaz. Először, az eljárás felfüggesztésének lehetséges végső határidejét 2015. december 31-re módosítja. Másodszor, kizárja annak a lehetőségét, hogy a felperes adós a szerződés érvénytelenségének megállapítását az érvénytelenség jogkövetkezményének levonása nélkül kérje. Amennyiben tehát az adós a keresetében csupán a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte (ez volt a jellemző ezen perek esetén), az eljárás folytatásáról szóló tájékoztatás és a hiánypótlásra szóló felhívás kézbesítésétől számított 30 napon belül meg kell változtatnia a keresetét, kérnie kell az érvénytelen szerződés érvénytelensége vagy részleges érvénytelensége jogkövetkezményének levonását, továbbá meg kell jelölnie, hogy milyen jogkövetkezmény alkalmazását kéri. Ellenkező esetben a bíróság megszünteti a pert és az eljárás illetékét ebben az esetben az állam viseli. Nincs helye az eljárás megszüntetésének, ha a fél a szerződés érvénytelenségének vagy a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelme mellett az eljárásban más kereseti kérelmet is előterjesztett; ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a fél a megállapítás iránti kereseti kérelmet nem tartja fenn. Végül, a törvény azáltal kívánja elősegíteni a devizahitelekkel kapcsolatos perek egyezséggel történő lezárását, hogy a feleket mentesíti a peres eljárás illetékének megfizetése alól, ha legkésőbb az eljárás felfüggesztésének megszűnését követő első tárgyalási napon egyezséget kötnek, a per megszüntetését közösen kérik, vagy a felperes eláll a keresetétől és ennek folytán a per megszüntetésére kerül sor. Ugyancsak az állam viseli a peres eljárás illetékét, ha az eljárás megszüntetésére azért nem kerül sor, mert a fél nem tett eleget a bíróság kereset-módosításra irányuló felhívásának.

18. Mi történik a folyamatban lévő végrehajtásokkal?

A 2014. évi XXXVIII. törvény „megakasztotta” a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat, mivel úgy rendelkezett, hogy a kölcsönszerződésen alapuló követelések behajtása iránt folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban – bizonyos, törvényben foglalt kivétellel - a külön törvényben meghatározott időpontig eljárási cselekmény, intézkedés nem foganatosítható, a felek és egyéb érdekeltek által tett nyilatkozatok is hatálytalanok; eddig az időpontig minden határidő megszakad, azt követően a határidő újra kezdődik. A végrehajtási ügyet a végrehajtónak szünetelő ügyként kell nyilvántartania, ha a végrehajtási ügyben eljárási cselekmény vagy intézkedés foganatosítására a 2014. évi XXXVIII. törvény törvény alapján nem kerül sor. Nos, ezen rendelkezéseket az elszámolás adós részére történő megküldésének bejelentését követő harmincadik nap elteltét követően nem kell alkalmazni, vagyis ettől az időponttól folytathatók és egyben folytatandók a végrehajtási eljárások. A végrehajtást kérő pénzintézetnek a végrehajtónak kell bejelentenie, hogy az elszámolás adós részére történő megküldése megtörtént, úgyszintén azt is, ha a fogyasztóval nem kell elszámolnia, valamint a követeléskezelő végrehajtást kérőnek azt is, ha a fogyasztó nem kérte az elszámolást. A végrehajtást kérőnek a bejelentéshez mellékelnie kell az elszámolást és meg kell tennie azokat az intézkedéseket, melyeket a bírósági végrehajtásról szóló törvény a végrehajtást kérő részére előír, vagyis – az elszámolás eredményének megfelelően – be kell jelentenie a követelés összegének csökkenését. A törvény rendelkezéseiből az következik, hogy az elszámolás eredményének vagy hiányának fogyasztó általi vitatása, illetve az ennek nyomán indult eljárásoknak nincs hatása a végrehajtás folytatására. A végrehajtót az eljárás folytatását követően nem illeti meg újra a végrehajtói költségátalány. Ha a végrehajtható okirat kiállítása még nem történt meg, és az elszámolás eredményeképpen a végrehajtást kérő követelése a már előterjesztett végrehajtható okirat kiállítása iránti kérelemtől eltér, a végrehajtást kérő köteles az elszámolás eredményének megfelelő tartalmú módosított végrehajtható okirat kiállítása iránti kérelmet - a végrehajtható okirat kiállítása iránti kérelemre vonatkozó szabályok szerint és kellő példányszámban - az elszámolás előterjesztésével egyidejűleg előterjeszteni; avagy ha az elszámolás eredményeképpen követelése már nem áll fenn, akkor a már előterjesztett végrehajtható okirat kiállítása iránti kérelmet köteles visszavonni. Ezek elmulasztása esetén a végrehajtást elrendelő bíróság, közjegyző a végrehajtható okirat kiállítása iránti kérelmet elutasítja. Ha a végrehajtható okirat kiállítása már megtörtént, de annak a végrehajtó részére való megküldésére még nem került sor, a végrehajtást elrendelő bíróság, közjegyző a végrehajtást kérő által előterjesztett elszámolást a végrehajtható okirat mellékleteként a végrehajtónak megküldi. A Vht. 303. §-ában meghatározott lakóingatlan-kiürítés foganatosítása, csakúgy mint a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítése a pénzügyi intézmény és a fogyasztó közötti elszámolás adós részére történő megküldésének, illetve az elszámolási kötelezettség hiányának végrehajtó részére történő bejelentését követő harmincadik napon, de legkésőbb 2016. december 31. napját követően szintén folytatható. 

19. A szerződésemmel kapcsolatban bíróság már jogerős ítéletet hozott. Érinti ez a tény az elszámolási kötelezettséget?

Csak abban az esetben, ha a jogerős ítélet azt állapította meg, hogy a szerződés egésze érvénytelen, és azt a bíróság nem nyilvánította érvényessé vagy a határozathozatalig terjedő időre hatályossá.

Dr. Fülöp Botond

2014. december