Nem kívánt örökség

"Tisztelt Ügyvéd Úr!  Egy számomra nyomasztó kérdéssel szeretnék Önhöz fordulni. Fiatal nőként külön élek a családomtól, párommal saját (hitelmentes) lakásunk , motorkerékpárunk, egy egyéb értékein vannak. Szüleim hitelekből élnek, több jelzáloghitellel, autóhitellel, személyi kölcsönökkel, közüzemi tartozásokkal élik mindennapjaikat. Velük él testvérem is, aki több milliós diákhitelt vett fel, de munkanélküli, így még ő sem törlesztett egy forintot sem. Kérdésem az lenne, hogy ezt a töménytelen adósságot örökölhetem-e a jövőben? Van van arra bármi mód, hogy egy nyilatkozattal, vagy valamilyen irattal lemondjak mindenről, amit tőlük örökölnék? (beleértve itt az ingatlanokat, és minden mást. Válaszát előre is köszönöm!"

Az örökös a hagyatéki tartozásokért - s így az örökhagyó tartozásaiért is - a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel a hitelezőknek. Amennyiben a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában (mert például azok az örökhagyó özvegyének haszonélvezetében vannak), annyiban az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel. Vagyis: a tartozásokért való felelősség csak az örökség mértékéig áll fenn, olyan tehát nincs, hogy valaki csak adósságot örököl, vagyont pedig nem. A jövő év március 15-én hatályba lépő új Ptk. kimondja továbbá, hogy az örökös a hagyatéki költségekért és a hagyatéki eljárás költségeiért saját vagyonával is felel.
 
Amennyiben nem kíván rokonai után örökölni, akkor két lehetőség közül választhat: lemondhat az örökségről, vagy visszautasíthatja azt. A két jogintézmény között az a különbség, hogy míg az első, vagyis az örökségről való lemondás az örökhagyóval kötött írásbeli szerződéssel - tehát az örökhagyó életében - lehetséges, addig az örökség visszautasítása egyoldalú jognyilatkozat, melyet az örökség megnyílta - vagyis az örökhagyó halála - után, a hagyatéki eljárásban, a hagyatéki leltár ismeretében lehet megtenni.
 
A lemondással részben, vagy egészben lehet lemondani az örökségről, s vigyázni kell arra, hogy csak akkor hat ki a lemondó leszármazóira, ha a megállapodás így szól, vagy ha az a kötelesrészt elérő kielégítés fejében történt. Az öröklésről való lemondás - ellenkező megállapodás hiányában - a kötelesrészről való lemondást is jelenti. A kötelesrészről való lemondás azonban nem jelent lemondást arról, ami a lemondóra más öröklési jogcímen hárul. A lemondás ellenkező megállapodás hiányában kiterjed arra is, amivel a lemondó hányada utóbb másnak kiesése következtében növekszik, úgyszintén arra a vagyonra, amelyet az örökhagyó a lemondás után szerzett, kivéve ha a szerzés az örökhagyó vagyonában olyan rendkívüli növekedést idézett elő, amelynek ismeretében a lemondó nyilatkozatát nem tette volna meg.
 
Az örökség visszautasítása során szintén nagyon oda kell figyelni arra, hogy az az örökséget visszautasító örökös leszármazóira nem terjed ki, tehát ha például gyermekei vannak, s el kívánja kerülni, hogy Ön helyett ők örököljék meg az adósságokat, akkor nekik is vissza kell utasítaniuk az örökséget (a nagykorú gyermeknek saját magának, a kiskorú gyermek helyett pedig a szülői felügyeletet gyakorló szülőknek kell nyilatkozniuk, s e nylitakozatukat a gyámhatóságnak jóvá kell hagynia.) A visszautasító nyilatkozat formájára és tartalmára nézve az eljáró közjegyző tud felvilágosítással szolgálni. A visszautasító nyilatkozat nem vonható vissza, nem lehet azt feltételhez, vagy időhöz kötni, a visszautasítással a nyilatkozó az öröklésből véglegesen kiesik, és a kiesés következtében örökrészét leszármazói, illetve - végső esetben - az állam örökli.
 
Amennyiben vissza kívánja utasítani az örökséget, oda kell figyelni továbbá arra is, hogy ne tegyen semmi olyat, amit a visszautasítás jogáról való lemondásnak lehet minősíteni. A visszautasítás jogáról való lemondásnak kell tekinteni ugyanis az örökség olyan birtokbavételét vagy a hagyatékra vonatkozó egyéb olyan cselekményt, amelyből az örökösnek az örökség elfogadására irányuló kétségtelen akarata tűnik ki. Lemondásnak minősül az is, ha az örökös a közjegyző által - bármely érdekelt kérelmére - kitűzött határidő alatt nem tesz az örökséget visszautasító nyilatkozatot.
 
A jövő év március 15-én hatályba lépő új Ptk. a részleges visszautasítás lehetőségének eseteit bővíti, mivel lehetővé teszi a végintézkedés, illetve a törvényes öröklés rendje szerint örökölt rész önálló visszautasítását. Tehát lehetséges lesz elfogadni a végintézkedés útján örökölt vagyont, s visszautasítani a többit.
 
Amennyiben további információkra van szüksége, illetve konkrét jogi lépéseket szeretne tenni ügyében, kérem, hogy előre egyeztetett időpontban szíveskedjen irodámban felkeresni!
 
 
Mivel az online jogi tanácsadás nem alkalmas a probléma teljes körű feltárására, az így adott válasz sem lehet minden kétséget kizáróan pontos. Az online jogi tanácsadás ezen formájában az Ön által vázolt eset csak korlátozottan ismerhető meg, nincs mód személyes konzultációra, az iratanyag áttekintésére, illetve a többi fél nyilatkozatának beszerzésére, álláspontja megismerésére. Az online jogi tanácsadás ennél fogva nem alkalmas minden szempont figyelembe vételével megadott, teljes körű válasz megadására.
 

Mindezen előbbi okokra tekintettel e szolgáltatás igénybevételével adott tanácsért semmilyen felelősséget nem áll módomban vállalni! Kérem, hogy válaszaimat iránymutatásnak tekintve esetleges jogi lépések megtétele előtt mindeképpen konzultáljon szakemberrel!

Az ingyenes online tanácsadás igénybevételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy a nagyobb körben érdeklődésre számot tartó kérdései, illetve az ezekre adott válaszok - anonimizált formában, az Ön bármilyen módon történő azonosítását kizáró módon - honlapomon közzétételre kerüljenek.

 


Téma: Nem kívánt örökség

Dátum: 2014.05.19

Feladó: cserny sarolta

Tárgy: lakáshitel öröklés

Tisztelettel kérdezem hogy mi történik akkor ha az örökhagyónak lakáshitel van az ingatlanán.mivel a halálozás tényét be kellett jelenteniaz illetekes banknak.ketten vagyunk örökösök.valoszinű hogy a másik örökös visszautasitja igy a leszármazoi örökölnek igy a hagyatéki elhuzodhat.addig ki fizeti a hitelt.vagy addig szünetel.ha nem fizeti senki akkor elárverezheti a bank?én vállalnám de nem tudom a pontos összeget.erre szeretnek választ kapni. Tisztelettel Cs.Sarolta

Válasz

—————





Ezt a honlapot dr. Fülöp Botond, a Pécsi Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a http://www.magyarugyvedikamara.hu  honlapon találhatók.