Lemondás az öröklésről

"Tisztelt Dr. Fülöp Botond! Szeretném igénybe venni az ingyenes jogsegély szolgáltatást, amit a honlapján hirdetett. Örökléssel kapcsolatos kérdésem lenne. Második házasságunkban élünk immár ... éve. Férjemnek van ...felnőtt gyermeke, nekem ...felnőtt előző házasságból született gyermekem és van ...közös kisfiúnk. Szeretnénk megtudni, hogy milyen lehetőség van arra, hogy férjem gyermekeit halála esetén ne illesse meg az általunk szerzett közös vagyon. Erről már beszéltünk velük és ők azt mondták, hogy természetesen nem tartanak igényt semmire, mivel ezeket a dolgokat már a közös házasságunk alatt szereztük. A férjem első házasságából szerzett vagyont pedig szétosztották egymás között hivatalosan. Az lenne a kérdésem, hogy elég-e ha egy nyilatkozatot írunk alá tanukkal aláíratva, vagy közjegyzői-ügyvédi okiratba kell foglalni ezen akaratunkat? Nekem volt saját tulajdonom, családi ház, nyaraló fele, szántóföldek, amit örököltem vagy az első házasságból hoztam. Férjemmel a családi házat közös pénzből bővítettük (tetőtér ráépítés), a nyaralót felújítottuk, személyautót vásároltunk. Ezekre férjem gyerekei igényt tarthatnak majd az édesapjuk halála után ha nem rendelkezünk előre? Bele kell foglalni az irományba az én saját vagyonomat (vagy 10 év után már közös vagyonnak számít?) és az együtt szerzett, bővített, felújított ingatlanokat, ingóságokat részletesen? Nem vagyunk idősek, betegesek, de szeretnénk előre látóan gondolkodni és az én gyerekeimet kellemetlen későbbi vitáktól megkímélni, ezért döntöttünk így a férjemmel, hogy megkeressük Önt. Köszönöm megértését, segítségét."

Tisztelt Kérdező!

Az ember halálával a hagyatéka mint egész száll át az örökösre. Halála esetén a férje hagyatékát fogja képezni minden dolog és jog, ami halálakor megillette és minden kötelezettség, ami halálakor terhelte. Ebből következően férje hagyatékának, és, ennek megfelelően, férje előző házasságából származó gyermeikeinek örökrészének - ezzel ellentétes joghatályos megállapodás vagy végrendelet hiányában - része lesz az a - pozitív és negatív - vagyon is, melyet az Önnel fennállt házassága ideje alatt szerzett meg. 

Amennyiben a férje előző házasságából született gyermekei, mint a férje törvényes örökösei, olyan nagyvonalúak, hogy az Önnel kötött házasság ideje alatt keletkezett vagyonrészre törvényes örökösként nem tartanak igényt, akkor az édesapjukkal kötött írásbeli szerződésben megállapodhatnak vele erről, vagyis kifejezetten ezen rész vonatkozásában - akár meghatározott személy(ek) javára is - lemodhatnak az öröklésről. Aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben - egészben vagy részben - ugyanis lemondhat az öröklésről. Az öröklésről való lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában a kötelesrészről való lemondást is jelenti. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a lemondás a lemondó leszármazóira nem hat ki, kivéve, ha a megállapodás így szól, vagy ha az a kötelesrészt elérő kielégítés ellenében történt.

Azt, hogy a részleges lemondás a hagyaték mely részére terjed ki, a lehető legprecízebb módon kell meghatározni. Ennek az lenne a legcélszerűbb módja, ha a szerződés azon vagyont határozná meg (pl. a szerződés mellékleteként), melyre a lemondás nem terjed ki, vagyis melyet a férje az Önnel megkötött házassága előtt szerzett, egyértelműen rögzítve azt, hogy a lemondás hatálya az ezen vagyonrészt meghaladó vagyonrészre terjedne ki. Ha pedig a férje előző házasságából született gyermekei a lemondással nem érintett vagyonból őket, mint törvényes örökösöket megillető részt már valóban megkapták, akkor ennek megfelelően kell a szerződést megfogalmazni.

Természetesen arra is van lehetőség, hogy a férje végrendeletet készítsen és ebben rendelkezzék az öröklésről. Ebben az esetben azonban - a lemondással ellentétben - a férje első házasságából származó gyermekeit kötelesrész illeti meg, ami annak harmada, ami nekik - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna. A kötelesrészükbe be kell tudni azon ingyenes adományokat, melyeket a férjétől kaptak, de csak azokat, melyek esetében a juttatás a halálát megelőző tíz évnél nem régebben történt.

Megfontalandó továbbá, hogy a későbbi jogviták elkerülése érdekében házassági vagyonjogi szerződésben egyértelműen rögzítsék legalább a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő, s ennél fogva különvagyonba tartozó vagyontárgyak körét. Ingatlan jelentős és tartós értéknövekedését eredményező ráfordítás ellenében a megtérítésre jogosult házastárs az ingatlan értéknövekedésének megfelelő tulajdoni hányadra is igényt tarthat, így a közös vagyonból bővített családi ház és - esetleg - a felújított nyaraló vonatkozásában az értéknövekedésnek megfelelő tulajdoni hányad is a férje hagyatékát képezheti abban az esetben is, ha az nincs bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba. Ebben az esetben az örökösök az örökhagyó tulajdonjogának megállapítása érdekében pert indíthatnak, a közjegyző pedig ezen per jogerős befejezéséig a hagyatéki eljárást felfüggeszti. 

A házassági vagyonjogi szerződést közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Az öröklésről való lemondás tekintetében a törvény "csak" írásbeliséget követel meg, de feltétlenül ajánlatos ezen szerződést is közjegyző, vagy ügyvéd közreműködésével elkészíteni. Ezen okirat - közjegyző által - bevezethető a végrendeletek országos nyilvántartásába, ami biztosítja annak hagyatéki eljárás során történő figyelembe vételét és az abban foglaltak alkalmazását.