Közokirat-hamisítás, hamis vád

Tisztelt Kérdező!

Amennyiben Ön ellen a Btk. 343.§ (1) bekezdésének c) pontja szerinti, hivatalos személy által elkövethető (materiális) közokirat-hamisítás gyanúja miatt indítottak eljárást, akkor a büntetőjogi felelőssége csak az alábbi konjunktív feltételek együttes fennállása esetén állapítható meg:

 

1. a jelentés készítése során hivatali hatáskört gyakorolt,

2. ezen hatáskörével visszaélt,

3. a gyanúsítás alapjául szolgáló, a jelentésbe foglalt körülmény lényeges ténynek minősíthető,

4. a jelentés szóban forgó része bizonyító erővel bír, s végül

5. a cselekmény elkövetése vonatkozásában Önt szándékosság terheli, mivel ezen bűncselekménynek nincs gondatlan alakzata.

A materiális közokirat-hamisítás alapja csak valamely lényeges tény hamisan történő közokiratba foglalása lehet. Ráadásul, ahogy azt az 1/2004. számú BJE jogegységi határozat is egyértelművé teszi, mind a hamis közokirat készítése, mind pedig a közokirat tartalmának meghamisítása csak abban az esetben valósít meg bűncselekményt, ha az elkövetői magatartás a közokirat olyan részét érinti, melynél fogva a közokiratnak bizonyító ereje van, tehát joghatás kiváltására is alkalmas. A cselekmény büntetőjogi minősítése kapcsán vizsgálni kell tehát egyrészt azt, hogy az Ön által a szemből érkező gépjármű haladásával kapcsolatosan írt körülmény ténynek, mégpedig lényeges ténynek tekinthető-e, másrészt pedig azt, hogy a szóban forgó megállapításnak, vagyis annak, hogy a másik gépjármű részben az Ön sávjában haladt, van-e önmagában véve bizonyító ereje.

Először, ami az észlelés tényként történő minősítését illeti, véleményem szerint egy kiélezett közlekedési helyzetben, adott esetben csak nagyon rövid ideig észlelt benyomás alapján megfogalmazott azon állítás, hogy a szemből érkező autó részben a másik sávban haladt, nem minősíthető olyan ténynek, mely a közokirat-hamisítás megállapítására alapot adhatna. Ez ugyanis sokkal inkább egy szubjektív észlelésre vonatkozó (bizonytalan) állításnak, mintsem ténynek tekinthető. Abból, hogy a rendőri jelentés közokirat, nem következik az, hogy annak minden része alkalmas lehet a közokirat-hamisítás megállapítására, hiszen a jelentés tartalmazhat olyan - észlelésre vonatkozó - megállapításokat is, melyek a jelentést készítő rendőr szubjektív benyomásának eredményei, s melyek ténynek ezáltal nem tekinthetők. Ebből a szempontból jelentősége lehet az érintett rész megfogalmazásának is.

Másodszor, komolyan kétségbe vonható a szóban forgó állítás bizonyító ereje is. Nyilvánvaló ugyanis, hogy egy közlekedési balesetben részes gépkocsivezető szubjektív észlelésen alapuló véleményéhez a közokiratokra jellemző bizonyító erő akkor sem kapcsolható, ha az illető rendőr és az adott észlelést jelentésben rögzíti. A balesetben érintettek (szabálysértési vagy büntetőjogi) felelősségét a rendőr által okozott, vagy a rendőrt is érintő közlekedési balesetben is a baleset körülményeinek lehető legteljesebb feltárása révén kell megállapítani, s ebben a vonatkozásban a balesetben érintett rendőr jelentését, illetve annak a szubjektív észlelésre vonatkozó részét - véleményem szerint - úgy kell tekinteni, mint egyet a felhasználandó és értékelendő bizonyítékok közül, a jelentés ezen részének azonban már csak a közokirat készítőjének személyes érintettsége okán és a fegyveregyenlőség elvének biztosítása miatt sem lehet a közokiratokhoz rendelt bizonyító erőt tulajdonítani. Amennyiben elfogadnánk azt, hogy a balesetben érintett rendőr jelentésének teljes egészében közokirati bozonyító erőt tulajdonítunk, akkor ez a baleset körülményeinek kivizsgálása és a felelősség megállapítása során a rendőr javára felborítaná a fegyveregyenlőség elvét, mivel a másik fél nem rendelkezik azzal a lehetőséggel, hogy az általa észlelteket közokiratba foglalja. Ha ugyanis az ő vallomását foglalják közokiratba (jegyzőkönyvbe), akkor a közokiratokra jellemző bizonyító erő nyilvánvalóan nem fog kiterjedni az általa elmondottak valóságára, csupán arra, hogy a jegyzőkönyvben foglalt vallomást a jegyzőkönyvben rögzített módon, időben és helyen megtette. Ebből adódóan - álláspontom szerint - a fegyveregyenlőség elve kizárja, hogy  közokirati bizonyító erőt rendeljünk a rendőri jelentés azon részének valóságához, melyben a balesetben érintett rendőr az általa észlelteket leírja. Következésképpen a jelentés ezen részének esetleges vatlótlansága - bizonyító erő híján - nem képezheti alapját a közokirat-hamisítás miatti büntetőjogi felelősség megállapításának.

Ezen túl, feltéve, de meg nem engedve, hogy a jelentés szóban forgó részének valótlansága tényállásszerűvé teheti a cselekményt, az Ön büntetőjogi felelősségének megállapításához annak bizonyítására is szükség van, hogy szándékosan foglalt közokiratba hamisan lényeges tényt. Önmagában az a körülmény, hogy az Ön által a jelentésben leírtak esetleg nem felelnek meg a valóságnak, nem alapozhatja meg az Ön büntetőjogi felelősségét a Btk. 343.§ (1) bekezdésének c) pontja alapján.

A levelében leírtak alapján a másik gépjármű vezetőjének a magatartása - a felezővonal jogellenes átlépése - legfeljebb szabálysértés megállapításának alapjául szolgálhat, ezért a hamis vád miatti büntetőjogi felelősségének megállapításához szintén a szándékosság bizonyítása lenne szükséges. A hamis vád privilegizált esetének (Btk. 269.§) ugyanis szintén nincs gondatlan alakzata.

Mivel az online jogi tanácsadás nem alkalmas a probléma teljes körű feltárására, az így adott válasz sem lehet minden kétséget kizáróan pontos. Az online jogi tanácsadás ezen formájában az Ön által vázolt eset csak korlátozottan ismerhető meg, nincs mód személyes konzultációra, az iratanyag áttekintésére, illetve a többi fél nyilatkozatának beszerzésére, álláspontja megismerésére. Az online jogi tanácsadás ennél fogva nem alkalmas minden szempont figyelembe vételével megadott, teljes körű válasz megadására.

 

Mindezen előbbi okokra tekintettel e szolgáltatás igénybevételével adott tanácsért semmilyen felelősséget nem áll módomban vállalni! Kérem, hogy válaszaimat iránymutatásnak tekintve esetleges jogi lépések megtétele előtt mindeképpen konzultáljon szakemberrel!

Az ingyenes online tanácsadás igénybevételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy a nagyobb körben érdeklődésre számot tartó kérdései, illetve az ezekre adott válaszok - anonimizált formában, az Ön bármilyen módon történő azonosítását kizáró módon - honlapomon közzétételre kerüljenek.