Ingatlan eszmei hányadára bejegyzett haszonélvezeti jog
"Tisztelt ügyvéd úr! A honlapján olvastam a jogi tanácsadásról. Szeretném a segítségét kérni édesanyám ügyében! Édesanyám párja múlt hónap végén hunyt el. Addig együtt éltek 2005. májusa óta. 2015. májusában bejegyeztették élettársi kapcsolatukat. Egyedüli örökös az elhunyt egyetlen lánya. Édesanyámék párjának lakásában éltek együtt, melynek tulajdonjoga fele részben már párja lányáé az édesanyja után. Édesanyámék megállapodtak, hogy párja halála esetén ő élete végéig ott maradhat a lakásban, a lakás felére be is jegyezték a holtig tartó haszonélvezeti jogot. Ezt szerződésben is rögzítették, azzal, hogy biztosítékként édesanyám megápolja párját. Erről tájékoztatta is édesanyám párja a lányát akkor. A közösen vásárolt nagyobb értékű ingóságok rá eső részét párja ajándékozási szerződéssel édesanyámnak adta. Sajnos mostohaapám lányának hozzáállása édesanyámék kapcsolatához mindig negatív volt, apja ezért is rögzítette akaratát szerződésben. A hagyatéki eljárással kapcsolatban még semmilyen értesítés nem érkezett. Ma reggel vette észre édesanyám a két nappal korábban kapott SMS üzenetet, melyben párjának lánya felszólította, hogy adja át a lakás kulcsát két napon belül. Ez több kérdést is felvet: Nekem ez úgy hangzik, mintha a lány ki akarná rakni édesanyámat a lakásból. Valóban köteles-e átadni a kulcsot édesanyám? Ha igen, már most, vagy a hagyatéki eljárás lezajlása után? Édesanyám haszonélvezeti joga a fél lakásra milyen jogokat biztosít számára? Használhatja a lány tulajdonosként a fél lakást kedve szerint? Szabadon bejárhat a lakásba, ahol soha nem élt, ahol édesanyám személyes dolgai, ingóságai vannak? Zavarhatja édesanyámat a normális életvitelben bármilyen tevékenységgel? Sajnos semmiféle együttérzésre, emberségre nem számíthat édesanyám a lány részéről, ez bebizonyosodott hosszú évek alatt. Édesanyám 75 éves. Az elmúlt három évben nagyon tönkrement, amíg párját ápolta. Kora miatt nem tudhatjuk, meddig lesz még köztünk. Megérdemli, hogy a hátralevő éveit nyugalomban, békében töltse el."
Tisztelt Kérdező!
A helyzet az, hogy mindketten jogosultak használni az ingatlant: édesanyja az 1/2 eszmei hányadra bejegyzett haszonélvezeti jogánál fogva, édesanyja élettársának lánya pedig a másik 1/2 eszmei hányadra vonatkozó tehermentes tulajdonjoga alapján. Azon 1/2 eszmei hányad tekintetében ugyanis, melyre édesanyja haszonélvezeti joga bejegyzésre került, édesanyja használathoz való joga megelőzi a tulajdonos használathoz való jogát.
A kérdésére tehát az a válasz, hogy édesanyja nem köteles átadni az ingatlan kulcsait, hiszen annak használatát megalapozó joggal bír, ugyanakkor az elhunyt lánya is jogosult használni az ingatlant, mert édesanyja haszonélvezeti joga csak az ingatlan 1/2 eszmei hányada tekintetében áll fenn.
Alapvetően tehát az lenne a legjobb ha - akár ügyvéd bevonásával - meg tudnának egyezni vagy az ingatlan - osztott vagy kizárólagos - használata, vagy pedig valamelyikük használatra vonatkozó jogának másik fél általi megváltása tekintetében (vagy édesanyja megvásárolja az ingatlant vagy az elhunyt lánya megváltja édesanyja haszonélvezeti jogát). Jogviszonyukra - álláspontom szerint - analógia útján a Ptk. 5:147.§ (2) bekezdése alkalmazandó, melynek értelmében ha a haszonélvezeti jog egyidejűleg több haszonélvezőt illet meg, a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogára a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ennek értelmében a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére.
Amennyiben nem sikerül egymással megállapodniuk, a használat rendezését - a Ptk. 5:79.§ (3) bekezdésének analóg alkalmazásával - bíróságtól lehet kérni. A bíróság a perben a tulajdoni hányadokat, a tulajdonostársak jogait, az ingatlanhoz fűződő érdekeit, valamint az okszerű gazdálkodás követelményeit veszi figyelembe. A perben természetesen az Ön által leírt körülményekre kellene hivatkozniuk, vagyis édesanyja korára, valamint arra, hogy édesanyja már viszonylag hosszú ideje élt az ingatlanban, az az általa ápolt, gondozott élettársával közös otthonául szolgált, miközben élettársa lánya az ingatlanban soha nem élt.
Mivel az online jogi tanácsadás nem alkalmas a probléma teljes körű feltárására, az így adott válasz sem lehet minden kétséget kizáróan pontos. Az online jogi tanácsadás ezen formájában az Ön által vázolt eset csak korlátozottan ismerhető meg, nincs mód személyes konzultációra, az iratanyag áttekintésére, illetve a többi fél nyilatkozatának beszerzésére, álláspontja megismerésére. Az online jogi tanácsadás ennél fogva nem alkalmas minden szempont figyelembe vételével megadott, teljes körű válasz megadására.
Mindezen előbbi okokra tekintettel e szolgáltatás igénybevételével adott tanácsért semmilyen felelősséget nem áll módomban vállalni! Kérem, hogy válaszaimat iránymutatásnak tekintve esetleges jogi lépések megtétele előtt mindeképpen konzultáljon szakemberrel!
Az ingyenes online tanácsadás igénybevételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy a nagyobb körben érdeklődésre számot tartó kérdései, illetve az ezekre adott válaszok - anonimizált formában, az Ön bármilyen módon történő azonosítását kizáró módon - honlapomon közzétételre kerüljenek.
Ezt a honlapot dr. Fülöp Botond, a Pécsi Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a https://www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatók.
Elérhetőség
Dr. Fülöp BotondPécs, Király u. 15.
Komló, "Tröszt" irodaház
Pécsi út 1.
Tel./Fax: +36.72/281-299
Mobil: +36.70/592-7517
drfulopbotond@gmail.com