Interneten elkövetett személyiségi jogsértés
"Üdvözletem! A ... éves fiam szertornász. Úgy két hete részt vett egy nem túl jelentős, megyei versenyen. Sajnos volt egy kisebb balesete - rosszul jött ki lépés miközben futott a bak felé, így túllépett a dobbantón, és ahelyett hogy átugrotta volna a bakot, nekiütközött. Szerencsére nem lett komoly testi sérülése. A problémám az, hogy valaki a közönségből kamerázta a versenyt, a fiam félresikerült gyakorlatát pedig külön kivágta, és felöltötte az internetre olyan címen, hogy "A részeg tornász fiú" - azt sugalmazva ezzel, mintha azért nem sikerült volna a bakugrás, mert a fiam részegen vett részt a versenyen. A fiam és persze én is sértésnek vesszük ezt a sugalmazást, nem gondoljuk, hogy ez a szólásszabadság vagy az alkotói szabadság része volna. De a videó címadásától függetlenül maga a kellemetlen esemény interneten való közzététele is igencsak rosszul érinti a fiam egóját. Az ismeretlen a kamerás az esés után rá is közelített a fiam arcára. Nem vagyok biztos abban, hogy a megkérdezése nélkül, sőt mivel még kiskorú, az én megkérdezésem nélkül ki lehet csak úgy rakni őt internetre. Írtam a videó feltöltőjének is, hogy törölje a videót, de annyit válaszolt, hogy a fiam önként állt oda a kamerája elé bemutatni a gyakorlatot, és hogy annak számára nem túl hízelgő vége lett, azért a fiam a felelős, nem ő. És hogy nincs jogszabály, amely alapján le tudom vetetni vele a videót. Ez igaz?"
Tisztelt Kérdező! Leveléből ítélve az ismeretlen kamerázó megsértette gyermeke személyhez fűződő jogait azzal, hogy a róla készített videófelvételt az engedélye nélkül az interneten nyilvánosságra hozta, továbbá azzal is, hogy a felvételnek sértő, megalázó címet adott. Ezen jogsértésekért polgári jogi felelősséggel tartozik.
Amennyiben a felvétel nyilvánosságra hozatala 2014. március 15. előtt történt, úgy a gyermeke ellen elkövetett jogsértésre a régi Ptk. szabályait kell alkalmazni. Az új Ptk. hatálybalépése (2014. március 15.) előtt megsértett személyhez fűződő jogok alapján érvényesíthető polgári jogi igényekre ugyanis a jogsértés idején hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. A Ptk. hatálybalépése előtt megkezdődött, folyamatosan tanúsított jogsértő magatartásra - ideértve a mulasztást is - akkor is a régi Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a jogsértő magatartás befejezése a Ptk. hatálybalépése utáni időpontra esik.
A régi Ptk. vagyis az 1959. évi IV. törvény kimondta, hogy a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti az emberi méltóság megsértése, valamint a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. Ezen személyiségi jogokat természetesen az új Ptk. is védelemben részesíti. Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához - a nyilvános közszereplés kivételével - az érintett személy hozzájárulása szükséges. Az nem vitatható, hogy az internetre való feltöltés nyilvánosságra hozatalnak minősül. A szóban forgó esetben a felvétel nyilvános sporteseményen készült, ezért vizsgálni kell azt, hogy megállapítható-e a fia részéről a szóban forgó felvétel nyilvánosságra hozatalához történő hallgatólagos hozzájárulás, mivel ez a személyhez fűződő jogok sérelmét kizárja.
Előszőr: a levelében említett, a becsületet és az emberi méltóságot sértő cím alkalmazása még abban az esetben is jogsértő lenne, ha a videófelvétel hozzájárulás hiányában történő nyilvánosságra hozatala nem valósítana meg jogsértést.
Másodszor: a joggyakorlat már régen kialakította az ún. "tömegfelvétel" fogalmát (amit egyébként az új Ptk. kodifikált). Ekként - a BH1985. 17. szám alatt közzétett eseti döntésében foglaltakat követve - a képmás nyilvánosságra hozatalának tilalma nem vonatkozik a nyilvános eseményekről, rendezvényekről, táj- és utcarészletekről készült felvételekre, amikor tehát az ábrázolás módja nem egyéni, amikor a felvétel összhatásban örökíti meg a nyilvánosság előtt lezajlott eseményeket. Az új Ptk. pedig már kimondja, hogy nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésrõl készült felvétel esetén. Arra azonban nyilvános eseményről szóló vagy nyilvános helyen készült tudósítás kapcsán sincs lehetőség, hogy a felvétel - megfelelő hozzájárulás nélkül - a tömegből egy-egy résztvevőt külön is kiemelve (egyéniesítve), ráadásul kifejezetten sértő módon mutasson be.
A jelen ügyben véleményem szerint annak van jelentősége, hogy a felvétel készítője kifejezetten csak a fia rosszul sikerült gyakorlatát vágta ki és hozta nyilvánosságra, ráadásul mindezt az emberi méltóságot megsértésére alkalmas címmel tette. Nem arról van tehát szó, hogy a felvételt készító személy egy nyilvános sporteseményen készített felvételt osztott meg. Márpedig egy ilyen tendenciózus módon "kiollózott", csupán egy meghatározott személyre vonatkozó, sértő módon egyéniesített és becsületet sértő címmel nyilvánosságra hozott videófelvétel aligha minősülhet olyan "tömegfelvételnek", mely a hozzájárulás nélküli nyilvánosságra hozatal tilalma alóli - s mint ilyen, szűken értelmezendő - kivétel megalapozására alkalmas lehet.
Álláspontom szerint tehát a vieófelvételt nyilvánosságra hozó személy megsértette gyermeke becsülethez, emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogait és jogellenes módon visszaélt a képmásával. Ezért fia a következő polgári jogi igényeket érvényesítheti a jogsértővel szemben:
a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását;
e) kártérítést (az új Ptk. alkalmazásában pedig sérelemdíjat) követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.
Mivel fia már korlátozottan cselekvőképes, így személyiségi jogai védelmében önállóan is felléphet.
Javaslom tehát Önöknek, hogy keressenek fel egy ügyvédet, aki felszólítja a jogsértőt a jogsértés azonnali abbahagyására, vagyis a szóban forgó felvétel azonnali törlésére, valamint - döntésük szerint - további igényeiket érvényesíti. Lehetőség van nem vagyoni kártérítést (az új Ptk. alkalmazása esetén: sérelemdíjat) követelni (ezt - véleményem szerint - meg is érdemelné a jogsértő), s akár azt is követelhetik, hogy az interneten kérjen bocsánatot a fiától.
Tekintettel arra, hogy az internetes tartalmak bármikor, gyorsan törölhetők, a későbbi jogérvényesítés sikere érdekében célszerű lehet - még a fenti lépések megtétele előtt - a szóban forgó internetes tartalmat közjegyző által közjegyzői tanúsítvány révén közhitelesen rögzíteni.
Mivel az online jogi tanácsadás nem alkalmas a probléma teljes körű feltárására, az így adott válasz sem lehet minden kétséget kizáróan pontos. Az online jogi tanácsadás ezen formájában az Ön által vázolt eset csak korlátozottan ismerhető meg, nincs mód személyes konzultációra, az iratanyag áttekintésére, illetve a többi fél nyilatkozatának beszerzésére, álláspontja megismerésére. Az online jogi tanácsadás ennél fogva nem alkalmas minden szempont figyelembe vételével megadott, teljes körű válasz megadására.
Mindezen előbbi okokra tekintettel e szolgáltatás igénybevételével adott tanácsért semmilyen felelősséget nem áll módomban vállalni! Kérem, hogy válaszaimat iránymutatásnak tekintve esetleges jogi lépések megtétele előtt mindeképpen konzultáljon szakemberrel!
Az ingyenes online tanácsadás igénybevételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy a nagyobb körben érdeklődésre számot tartó kérdései, illetve az ezekre adott válaszok - anonimizált formában, az Ön bármilyen módon történő azonosítását kizáró módon - honlapomon közzétételre kerüljenek.
