Joghatóság polgári, kereskedelmi ügyben

"Egy Dán bank keresetett nyújtott be Dániában ellenem ,akinek az online felületét használtam .Befektettem 10 egység pénzt ,ők hibáztak de tőlem 150 egység pénzt követelne.Azt ptóbálják a kinti bíróság torkán lenyomni ,hogy azért van Dániában a joghatóság ,mert én szakmai befektető vagyok ,s gazdasági tevékenységet végzek.Reagálnom kellene a keresetre ,a vitatnom kellene a dán joghatóságot.Van esetleg hasonló ügyből valami precedens féle határozat?"
 
Kedves Kérdező!
 
Az Ön által feltett kérdés azért érdekes, mert Dánia pontosan az a tagállama az Európai Uniónak, mely a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés vonatkozásában különleges státusszal bír. A 2000. december 22-én elfogadott 44/2001/EK rendelet (ún. "Brüsszel I. rendelet") ugyanis, amely a tagállamok egymás közötti viszonylatában az 1968. évi Brüsszeli Egyezmény helyébe lépett, Dánia vonatkozásában nem volt alkalmazandó. A 2006/325/EK tanácsi határozattal azonban a Közösség megállapodást kötött Dániával a 44/2001/EK rendelet Dániában történő alkalmazásának biztosításáról. A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1215/2012/EU rendelet 2015. január 10-vel hatályon kívül helyezte a 44/2001/EK rendeletet. Dánia azonban nem vett részt ezen rendelet elfogadásában sem, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó Dánia arra vonatkozó lehetőségének sérelme nélkül, hogy az Európai Közösség és a Dán Királyság közötti, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2005. október 19-én kötött megállapodás 3. cikke értelmében alkalmazza a 44/2001/EK rendelet tekintetében végrehajtott módosításokat.
 
A Brüsszel I. rendelet és a Brüsszeli Egyezmény alapján a dán bíróság joghatósága lényegében véve abban az esetben állapítható meg valamely különös joghatósági ok (pl. szerződés teljesítésének helye), vagy a szerződésbe foglalt joghatósági klauzula alapján, ha a jogvita alapját képező szerződés nem minősül fogyasztói szerződésnek. (Fogyasztói szerződés a fogyasztó által kereskedelmi vagy szakmai tevékenységén kívül eső céllal megkötött szerződés.) A rendelet 16. cikk (2) bekezdése értelmében ugyanis a fogyasztó ellen a másik szerződő fél kizárólag a fogyasztó lakóhelyének bíróságai előtt indíthat eljárást. Ezen szabály alól a rendelet csak meglehetősen szúk körben, taxatíve meghatározott esetekben enged eltérést. A szóban forgó fogyasztói szerződésekre vonatkozó joghatósági rendelkezés alkalmazandó minden olyan esetben, ha a szerződést olyan személlyel kötötték, aki a fogyasztó lakóhelyének tagállamában kereskedelmi vagy szakmai tevékenységet folytat, vagy ilyen tevékenysége bármilyen módon az említett tagállamra, illetve több állam között az említett tagállamra is irányul, és a szerződés az ilyen tevékenység körébe tartozik. Márpedig, a Magyarországon is elérhető és használható, szerződéskötést is lehetővé tevő online felület alkalmazása nyilvánvalóan megalapozza annak megállapítását, hogy a dán bank tevékenysége Magyarországra is irányul, hiszen Ön is Magyarországon kötött szerződést a bankkal. A szóban forgó joghatósági szabályok vonatkozásában a 2006/325/EK tanácsi határozattal jóváhagyott megállapodás sem tartalmaz eltérő rendelkezést és lényegében véve azonos szabályokat tartalmaz a Brüsszeli Egyezmény 13. cikke is
 
A dán bank érveléséből is az következik, hogy ők is az Ön fogyasztói minőségének hiányára és vagy valamely különös joghatósági ok fennállására, vagy pedig a szerződésben lévő joghatósági kikötésre kívánja alapítani a dán bíróság joghatóságát. Annak eldöntése során, hogy az Ön és a bank között létrejött szerződés a joghatósági szabályok alkalmazása során fogyasztói szerződésnek tekintendő-e, elsősorban az Európai Bíróság ítéleteiből kell kiindulni. A Rendelet fogyasztó- és "fogyasztói szerződés"-fogalmával kapcsolatban ugyanis az Európai Bíróságnak az elmúlt évtizedekben már hatalmas, jogtörténeti jelentőségű joggyakorlata alakult ki. Az Európai Bíróság konzekvens esetjoga alapján a fogyasztó fogalma az uniós jog autonóm fogalmának tekintendő, és - a Rendelet joghatósági szabályai vonatkozásában - megszorítóan értelmezendő, mivel kivételes joghatósági szabályokat alapoz meg: kizárólag ez egyén magánfogyasztásával kapcsolatos szükségleteinek kielégítését célzó, szakmai tevékenységtől, vagy ilyen céltól független szerződés tartozik azon különleges rendelkezések hatály alá, amelyeket az egyezmény a fogyasztó - mint gyengébb fél - védelmére ír elő.
 
A joghatóság kérdését tehát - véleményem szerint - alapvetően az dönti el, hogy a jogvita alapját képező, a dán bank online felületének használata során Ön és a bank között létrejött szerződés - az Európai Bíróság által értelmezett módon alkalmazandó uniós jog alapján - fogyasztói szerződésnek minősül-e. Önnek tehát - véleményem szerint - elsősorban erre (másodsorban pedig esetleg a dán bank által hivatkozott különös joghatósági ok hiányára) hivatkozva kell vitatnia a dán bank joghatóságát, utalva a Brüsszeli Egyezmény és a Brüsszel I. rendelet vonatkozó rendelkezéseire, valamint az Európai Bíróság ezen rendelkezésekre vonatkozó joggyakorlatára. Célszerűnek tűnhet akár előzetes döntéshozatali eljárás indítványozása is. Egy ilyen beadvány elkészítése természetesen alapos európajogi ismereteket igényel, ezért meggondolandó, hogy - jogai minél hatékonyabb védelme érdekében - ügyvédet bízzon meg a beadvány elkészítésével.

Mivel az online jogi tanácsadás nem alkalmas a probléma teljes körű feltárására, az így adott válasz sem lehet minden kétséget kizáróan pontos. Az online jogi tanácsadás ezen formájában az Ön által vázolt eset csak korlátozottan ismerhető meg, nincs mód személyes konzultációra, az iratanyag áttekintésére, illetve a többi fél nyilatkozatának beszerzésére, álláspontja megismerésére. Az online jogi tanácsadás ennél fogva nem alkalmas minden szempont figyelembe vételével megadott, teljes körű válasz megadására.
 

Mindezen előbbi okokra tekintettel e szolgáltatás igénybevételével adott tanácsért semmilyen felelősséget nem áll módomban vállalni! Kérem, hogy válaszaimat iránymutatásnak tekintve esetleges jogi lépések megtétele előtt mindeképpen konzultáljon szakemberrel!

Az ingyenes online tanácsadás igénybevételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy a nagyobb körben érdeklődésre számot tartó kérdései, illetve az ezekre adott válaszok - anonimizált formában, az Ön bármilyen módon történő azonosítását kizáró módon - honlapomon közzétételre kerüljenek.

 


Ezt a honlapot dr. Fülöp Botond, a Pécsi Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a https://www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatók.



Elérhetőség

Dr. Fülöp Botond

Pécs, Király u. 15.

Komló, "Tröszt" irodaház
Pécsi út 1.


Tel./Fax: +36.72/281-299
Mobil: +36.70/592-7517