Engedményes kereshetőségi joga az érvénytelen kölcsönszerződés bíróság általi érvényessé nyilvánításán alapuló marasztalási kereset vonatkozásában - a Kúria ítéletet hozott.

A devizahiteles perek szempontjából nagyon nagy jelentőséggel bíró ítéletet hozott a Kúria. A döntés értelmében az engedményezési szerződés erre vonatkozó, kifejezett rendelkezése hiányában a régi Ptk. szerinti engedményes nem jogosult az érvénytelenség jogkövetkezményének levonását kérni a bíróságtól ennek folytán nincs kereshetőségi joga az adóssal szemben az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánításán alapuló marasztalási kereset előterjesztésére sem. A Kúria megállapította, hogy az engedményezés joghatásaként az engedményes a szerződés vonatkozásában nem válik általános jogutóddá, és az engedményes perlési jogosultságát a szerződéshez kapcsolódó jogok tekintetében az engedményezési szerződés – erre vonatkozó, kifejezett rendelkezés hiányában - nem alapozza meg. A szerződés létrejötte, érvényessége a szerződés egészét, annak minden rendelkezését érinti. A szerződés alanyait, a szerződő felek egymás közötti jogviszonyát érinti az, ha a kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánításuk ellenére a szerződéssel elérni kívánt cél - formai, tartalmi, akarati hiba miatt - mégsem valósul meg. Ezért az így kialakult helyzet jogkövetkezményeit is kizárólag a szerződést kötő felek jogosultak rendezni. Az érvénytelenség jogkövetkezményeivel kapcsolatos rendelkezési jog szükségszerűen a szerződés egészéhez és nem az abból eredő követeléshez kapcsolódó jog, ezért az - az engedményezési szerződés erre vonatkozó kifejezett rendelkezése hiányában - a régi Ptk. alapján nem száll át az engedményesre.

Dr. Fülöp Botond

2022. június 16.