Módosíthatja-e a bíróság a kamatot a fogyasztó hátrányára?

A Civilisztikai Kollégiumvezetők 2015. november 9-10. napján a Magyar Igazságügyi Akadémián tartott Országos Értekezletéről a Kúriai Döntések 2016/1. számában megjelent Emlékeztető II/A/I/1. pontja szerint ha a fogyasztó a jogszabály által előírt, árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatást nem kapta meg, a fogyasztó az árfolyamkockázat viselésére nem kötelezhető és a szerződés – az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződési kikötés(ek) tisztességtelensége folytán – teljes egészében érvénytelen. Ebben az esetben a bíróság a szerződést érvényessé nyilvánítja oly módon, hogy a fogyasztót árfolyamkockázat nem terheli.

Az Emlékeztetőben szereplő többségi álláspont szerint ugyanakkor ebben az esetben a bíróságnak az ügyleti kamatot oly módon kell módosítania, hogy a  pénzpiaci forintkamat szerződés szerinti kamatfelárral növelt értéke lesz az új ügyleti kamat. Nyilvánvaló, hogy ezen bíróság általi szerződés-módosítás a fogyasztó számára hátrányos lenne.

Álláspontom szerint a szerződésnek a bíróság által az Emlékeztető ezen pontjában foglaltak szerint végrehajtott módosítása:

 

a) dogmatikailag hibás lenne, mivel az érvénytelenség téves felfogásán alapulna,

b) ellentétes lenne az Alaptörvény M) cikkének (2) bekezdésével,

c) sértené a Ptk. 209/A.§ (2) bekezdésében foglalt szabályt (relatív semmisség), valamint

d) sértené az uniós jogot is, nevezetesen a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését.

 

Ad a) Dogmatikailag súlyosan hibás lenne az ügyleti kamat bíróság általi „forintosítása”, mivel a szerződés oly módon történő érvényessé nyilvánítása révén, hogy a fogyasztó árfolyam-különbözet fizetésére nem köteles, a kirovó pénznem nem változik meg. Nem a kirovó pénznem devizában való meghatározása eredményezi ugyanis ebben az esetben a szerződés érvénytelenségét, hanem az árfolyam-kockázatot az adósra telepítő feltételeknek a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt tisztességtelensége. A szerződés kirovó pénznemét tehát a szerződésnek a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettség elmulasztásából eredő érvénytelensége nem érinti, hanem az érvénytelenség ebben az esetben azzal a következménnyel jár, hogy „kiesnek” a szerződésből azok az érvénytelenséget eredményező tisztességtelen feltételek, melyeken a fogyasztó árfolyam-különbözet fizetésére vonatkozó kötelezettsége alapul. Vagyis: a szerződés nem alakul át forintkölcsönné, hanem megmarad deviza alapú kölcsönnek, csak éppen az adós helyett a fogyasztóval szemben tisztességtelenül eljárt hitelező viseli az árfolyam-kockázatot. Ezt nagyon lényeges, elvi jelentőségű megállapításnak tartom.

A teljes cíikk elolvasásához regisztráljon honlapomra a lenti űrlap segítségével vagy rendelje meg az e-bookot a képre kattintva!


Új regisztráció






Ezt a honlapot dr. Fülöp Botond, a Pécsi Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a https://www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatók.