A devizaadósok által indított perek kötelező felfüggesztéséről

A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló, a Magyar Közlönyben 2014. július 18-án megjelent 2014. évi XXXVIII. törvény 16.§-a értelmében „„A bíróság a külön törvényben meghatározott intézkedésig, de legkésőbb 2014. december 31. napjáig hivatalból felfüggeszti – a 6. alcímben szabályozott per kivételével – azt a peres eljárást, amelynek a tárgya részben vagy egészben a 3. § (1) bekezdése vagy 4. § (1) bekezdése szerinti szerződéses kikötés, illetve amely pert az ilyen szerződéses kikötésen is alapuló követelés érvényesítése iránt a pénzügyi intézmény indított a fogyasztóval szemben. A bíróság a felfüggesztés tárgyában tárgyaláson kívül is határozhat. Az eljárás felfüggesztésére a Pp. 155. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a felfüggesztést elrendelő bírósági határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.”

A fenti rendelkezés értelmében tehát a törvény hatályba lépésekor fel kell függeszteni minden olyan folyamatban lévő per tárgyalását, melyek tárgyát részben vagy egészben az árfolyamréssel és/vagy a pénzügyi szolgáltató egyoldalú szerződésmódosítási jogával kapcsolatos szerződési kikötések képezik. Az eljárás újra felvételének időpontját a törvény nem határozza meg, azt egy később megalkotandó, külön törvény által meghatározandó „intézkedéstől' teszi függővé azzal, hogy a felfüggesztés legfeljebb 2014. december 31-ig tarthat. A felfüggesztést elrendelő határozat ellen a törvény nem biztosít jogorvoslati lehetőséget.

Jelen írás tárgyát csupán a fogyasztó által a pénzügyi intézménnyel szemben indított perek képezik, az abban foglaltak tehát a pénzügyi intézmények által a fogyasztókkal szemben a követelésük érvényesítése iránt indított perekre nem vonatkoznak.

Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése értelmében Magyarország független, demokratikus jogállam. A jogállamiság egyik szükségszerű, nélkülözhetetlen fogalmi eleme a jogbiztonság. A XXVIII. cikk pedig úgy rendelkezik, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el. Az Alaptörvény ezen rendelkezéseiből az állam azon kötelezettsége következik, hogy a pereknek a jogbiztonság követelményének megfelelő eljárásrendben, vagyis előzetesen és pontosan definiált szabályok szerint történő és minél gyorsabb elbírálását biztosítani képes jogi feltételrendszert hozzon létre és működtessen. Ezen feltételrendszer egyik fontos elemét alkotja a bírósági eljárásokat szabályozó normarendszer. Fokozottan érvényesül ez az állami kötelezettség a polgárok nagy tömegét érintő peres eljárások esetén. Az Alaptörvény előzőekben idézett rendelkezései tükrében minden olyan jogi szabályozás aggályos tehát alkotmányos szempontból, mely a bírósági eljárások menetét meghatározó normák tekintetében bizonytalanságot eredményez, és/vagy szükségtelenül gátolja a perek ésszerű határidőn belül történő elbírálását.

Az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata értelmében a jogbiztonság szerves részét képezi az egyes jogintézmények kiszámítható, biztonságos és előre látható működése. A jogbiztonság elve a bírósági eljárásban az eljárási szabályok rögzítése és betartása (betartatása) által érvényesül. Az eljárási szabályoknak kell biztosítaniuk, hogy a jogkereső polgárok a bírósági eljárás minden szakaszában pontosan tisztában lehessenek az eljárási szabályokból fakadó, őket terhelő kötelezettségekkel, illetve ezen kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos, lényeges körülményekkel. Az eljárási szabályok lényeges részét képezik a bíróság, illetve a felek által megállapított határidők, csakúgy mint azok a rendelkezések, melyek a bíróságot hatalmazzák fel eljárási határidők meghatározására. Csakis a pontosan definiált eljárási szabályok, illetve a jogalkotó és a jogalkalmazó bíróság által előírt eljárási határidők képesek garantálni, hogy a bírósági eljárások hatékonyan, szabályozott rendben folyjanak és ésszerű időn belül jogerős döntést eredményezzenek.

A jogbiztonság követelménye szempontjából két okból is aggályosnak tűnik a szóban forgó szabályozás. Aggályos először is azért, mert nem definiálja egyértelműen, hogy melyek azok a perek, melyek „tárgya részben vagy egészben a 3. § (1) vagy 4. § (1) bekezdése szerinti szerződéses kikötés”, s melyeket ennél fogva a bíróságnak kötelező felfüggesztenie. A törvényi rendelkezésnek ugyanis legalább háromféle értelmezése lehetséges.