Az önkényes, nyilvánvalóan contra legem bírói jogalkalmazás a tisztességes eljáráshoz való jó sérelmét okozhatja – az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Balassagyarmati Törvényszék ítéletét

A vonatkozó jogszabályokat be nem tartó bíróság lényegében visszaél saját függetlenségével, amely adott esetben ezen keresztül a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét okozhatja. Az a bírói ítélet, amely alapos ok nélkül hagyja figyelmen kívül a hatályos jogot, önkényes, fogalmilag nem lehet tisztességes, és nem fér össze a jogállamiság alapelvével.

A határozat alapjául szolgáló ügy tényállása szerint az indítványozó gépjárművével vaddal ütközött és az ütközés következtében a gépjárművében kár keletkezett. Az indítványozó keresete nyomán eljárt Salgótarjáni Járásbíróság közbenső ítélettel megállapította a vadásztársaság kártérítési felelősségét, ám a Balassagyarmati Törvényszék alperes fellebbezésének helyt adva a közbenső ítéletet megváltoztatta és az indítványozó keresetét elutasította.

A káresemény időpontjára tekintettel az ügyben az új Ptk.-t kellett alkalmazni, melynek 6:563. § (1) bekezdése egyértelműen úgy rendelkezett, hogy a vadászható állat által okozott kár megtérítéséért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületén a károkozás történt. A vadászatra jogosult mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. A vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényt ugyanakkor a jogalkotó a káreseményt követően, vagyis az adott ügyben nem alkalmazandó módon egy új rendelkezéssel egészítette ki, amely új bekezdés értelmében a vadászható állat által okozott kárért való felelősség és a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség találkozása esetén a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A törvényszék, bár maga is megállapította, hogy ezen rendelkezés az ügyben – a káresemény időpontjára tekintettel - nem alkalmazandó, a Ptk. egyértelmű szabályán „felülemelkedve” gyakorlatilag mégis ezen új előírásra alapította döntését, mondván, hogy a bírói gyakorlat ezen időpontot megelőzően is a Ptk. veszélyes üzemek találkozására vonatkozó kárfelelősség szabályait alkalmazta a gépjármű és a vadászható állat úttesten történt ütközése esetén, és a vadászati törvénynek az ügyben nem alkalmazandó új rendelkezése ezen bírói gyakorlatot emelte törvényi szintre.

A törvényszék tehát egy, az adott ügyben már nem alkalmazandó jogszabályi rendelkezés alapján kialakult bírói joggyakorlatra való hivatkozással „mentette fel magát” a hatályos törvényi szabályok alkalmazásának kötelezettsége alól.

Az Alkotmánybíróság a törvényszék ítéletét alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette. Alkotmányjogi jelentőségű kérdésnek értékelte ugyanis azt a problémát, hogy a tisztességes bírósági eljárás követelményének megfelel-e, ha a bíróság lerontja egy nemrégiben meghozott, az adott tényállásra nem vitatottan alkalmazandó jogszabályi rendelkezés érvényesülését azáltal, hogy a rendelkezés hatályba lépését megelőző joggyakorlatra hivatkozik. Ezen túl úgy értékelte, hogy az eljáró bíróság által is elismerten contra legem jogalkalmazás a konkrét esetben alkotmányjogilag is értékelendő szintre emelkedett, és így az indítványozó tisztességes bírósági eljáráshoz való jogának sérelmét eredményezte.

Az Alkotmánybíróság határozatában elvi éllel rögzítette: a bírói függetlenségnek nem korlátja, sokkal inkább biztosítéka a törvényeknek való alávetettség: a bírónak a határozatait a jogszabályok alapján kell meghoznia. Ha a törvénynek való alávetettségtől a bíróság eloldja magát, saját függetlenségének egyik tárgyi alapját vonja el. A vonatkozó jogszabályokat be nem tartó bíróság lényegében visszaél saját függetlenségével, amely adott esetben ezen keresztül a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét okozhatja. Az a bírói ítélet, amely alapos ok nélkül hagyja figyelmen kívül a hatályos jogot, önkényes, fogalmilag nem lehet tisztességes, és nem fér össze a jogállamiság alapelvével.

Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint a törvényszék contra legem jogalkalmazása három, egymást erősítő feltétel együttes fennállása következtében ért fel az alkotmányossági sérelem szintjére, és sértette az indítványozó tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát. Egyrészt a törvényszék a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog mint eljárásjogi jellegű alapjog egy aspektusát, az indokolási kötelezettséget sértő módon nem indokolta meg, hogy az adott jogkérdésre irányadó, hatályos jogi normákat miért nem alkalmazta. Másrészt, ezzel párhuzamosan, a törvényszék önkényesen járt el akkor, amikor a jogkérdésre nyilvánvalóan vonatkozó jogi normákat nem vette figyelembe. Harmadrészt a törvényszék önkényesen járt el akkor is, amikor döntését egy olyan bírósági joggyakorlatra alapította, amelynek alapjául szolgáló jogi normákat a jogalkotó az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggésben kifejezetten hatályon kívül helyezte. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a jogkérdésre nyilvánvalóan vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket indokolás nélkül figyelmen kívül hagyó bírósági indokolás azáltal okozta a jelen ügyben az egész bírósági eljárás tisztességtelenségét, hogy az indokolás hiánya két különböző jellegű jogalkalmazói önkénnyel is összekapcsolódott.

Ezen határozatával az Alkotmánybíróság megerősítette, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme akár önmagában, vagyis más alapjogsérelem hiányában is megalapozhatja egy bírói döntés alaptörvény-ellenességét. Ez a helyzet áll fenn, ha a bíróság a bírói függetlenséggel visszaélve, önkényesen figyelmen kívül hagyja az alkalmazandó hatályos jogot és ezen döntésének okairól nem ad számot határozatának indokolásában.

Az Alkotmánybíróság határozatát itt találja.

2017. július 15.