Új Polgári törvénykönyv

1. rész: a kódex szerkezete

 

Az Országgyűlés 2013. február 11-én fogadta el a 2013. évi V. törvényt, mely nem más, mint hazánk új, leendő polgári törvénykönyve. A hosszú, több évtizedes jogalkotó munka eredményeképpen tehát új magánjogi kódex született, mely - legalábbis jelen állás szerint - stílszerűen 2014. március 15-én, a polgári forradalom ünnepén fog hatályba lépni.

A polgári törvénykönyv funkciója a jogalanyok, vagyis a természetes és jogi személyek alapvető személyi és vagyoni viszonyainak szabályozása, s mint ilyen, túlzás nélkül a mindennapi életben előforduló jogügyletek szempontjából a legfontosabb, leggyakrabban használt jogszabálynak tekinthető. Szabályai "elkísérnek" bennünket a fogantatástól egészen a sírig, s nincs életünkben egyetlen nap sem sem, amikor ne alkalmaznánk valamely rendelkezését, még ha adott esetben nem is tudunk róla.

Az új törvénykönyv "forradalmi" újításokat természetesen nem tartalmaz, hiszen a polgári jogviszonyok szabályainak lényeges, "forradalmi"  átalakítására csak jelentős társadalmi-gazdasági változások esetén van szükség, márpedig ilyen átalakulás a közelmúltban nem zajlott le hazánkban. A rendszerváltással létrejött társadalmi és gazdasági viszonyoknak megfelelő új szabályokat az Országgyűlés törvénymódosítások formájában már inkorporálta a jelenleg még hatályban lévő törvénybe.

Ha a tartalom szempontjából nem is, a szabályozási hatókör és szerkezet szempontjából azonban mindenképpen jelentős újításokat tartalmaz az új kódex: olyan joganyagok kerültek bele ugyanis a törvénybe, melyeket eddig külön törvények szabályoztak. Ilyen például a gazdasági társaságokra vonatkozó rész, valamint a családjoggal kapcsolatos rendelkezések.

A törvény szerkezeti felépítése a következő. 

A legnagyobb szerkezeti egység neve: "könyv", a kódex nyolc könyvre tagolódik, mégpedig a következő sorrendben:

-  első könyv: "Bevezető rendelkezések" összesen 6 §-sal,

- második könyv: "Az ember mint jogalany", összesen 55 §-sal,

- harmadik könvy: "A jogi személy", összesen 404 §-sal,

- negyedik könvy: "Családjog", összesen 244 §-sal,

- ötödik könvy: "Dologi jog", összesen 187 §-sal,

- hatodik könyv: "Kötelmi jog", össesen 592 §-sal,

- hetedik könyv: "Öröklési jog", összesen 100 §-sal,

- nyolcadik könvy: "Záró rendelkezések", összesen 8 §-sal.

A törvénykönyv összesen tehát 1596 szakaszból áll, ami eklatáns módon mutatja a szabályozási hatókör kiterjedtségét. A kódex ennél természetesen jóval több normát tartalmaz, mivel az egyes paragrafusokon belül bekezdések találhatók.

Visszatérve a szerkezeti felépítésre: a könyvek részekre, a részek pedig címekre tagolódnak. A címeken belül találhatók az egyes paragrafusok, melyeknek megjelölése két számmal történik: az első a könyv száma, melyben az adott szakasz található, a második szám pedig az adott paragrafus sorszáma a könyvön belül. Így például a családjogi könyvben lévő 28. szakasz megjelölése: 4:28. § Érdemes megemlíteni, hogy minden egyes paragrafus saját címmel rendelkezik.

A honlapon található információk csupán tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi vagy egyéb szakmai tanácsnak. A felhasználó ezen információkra alapított döntése, illetve cselekménye ennél fogva kizárólag a felhasználó felelőssége. Amennyiben tanácsra van szüksége konkrét jogi problémájával kapcsolatban, vagy a honlapon közölt információkról szeretne további tájékoztatást kapni, kérem, döntése meghozatala előtt feltétlenül lépjen kapcsolatba velem.

dr. Fülöp Botond

 

 


Téma: Új Ptk.: a kódex szerkezete

Nincs hozzászólás.